Az egykori Fridrich Fényirda hazánk egyetlen, eredeti formájában megmaradt napfényműterme. A stúdió az alapításától kezdve egészen 1985-ig szolgálta a fotográfiát, majd hosszú procedúra után, 1997-ben nyílt meg mint ipartörténeti kiállítóhely, ma pedig az utóbbi évtizedekben újjáéledő történeti fotóeljárások művelőinek zarándokhelye.

A napfényműterem megnyitásának 111 éves évfordulójára 2016 decemberében egy emlékkiállítást rendezett a Szentesi Fotókör, amely alkotóközösség sokat tett és tesz a „kézműves” fotóeljárások újraélesztéséért, ennek egyik szellemi központja, köszönhetően Nagy István fotóművésznek, a műhely vezetőjének.

Felkérték a régi technikai eljárásokat alkalmazó fotósokat, fotóművészeket, hogy a mai kor szellemében, de régi kézműves eljárásokkal készült képeikkel szerepeljenek ezen a kiállításon. Fridrich Jánosról készült képekből, az általa készített fényképekből összeállított tárlattal bemutatják az 1900-as évek elejét, ezzel tisztelegnek a fényképészmester munkássága előtt.

A megnyitó utáni konferencián pedig felidézésre került az 1900-as évek elején elterjedő fényképész műhelyek kapcsolata a polgársággal és a művészet iránt érdeklődő közönséggel. A fotókiállítás képein keresztül rálátás nyílik az újraélesztett kézműves képkészítési módozatok mai fényképezéstől eltérő képi ábrázolásának világára.

Ha végignézzük a szerzők lakhelyét, egy érdekes dolgot fedezhetünk fel, az archaikus technikával alkotó művészek megálltak a Duna vonalánál. Az ország nyugati felén csak elvétve találni ilyen alkotót. Érdekes lehetőség lenne mindez egy tanulmányra.

Szabó Béla fotóművész
Fotók: Szabó Béla (9-24. kép), Anda Eszter, Szalka János

Fotógaléria: Tisztelgés Fridrich János fényirdája előtt az alapítás 111. évében

24 kép