1375

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944

Sajtótájékoztató a hazánkban egyedülálló kiállításról

November 4-én nyílik meg a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum nagyszabású tárlata a Magyar Ispitában (Nefelejcs köz 3.), amely az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel, valamint a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térrel együttműködésben valósul meg. Az Esterházy-palotában zajlott sajtótájékoztatón pontos képet kaphattunk A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című, Magyarországon egyedülálló kiállításról.

A november 2-i sajtótájékoztatón Grászli Bernadett, a Rómer Múzeum igazgatója, Fekete Dávid alpolgármester és Dr. Horváth Sándor Domonkos, a megyei könyvtár igazgatója ismertették ennek az unikális vállalkozásnak a kereteit, tematikáját, tartalmát és kuriózumait. A projekt apropóját az adja, hogy a magyar hangosfilm története 2016-ban ünnepli 85 éves jubileumát. 1931 szeptemberében mutatták be ugyanis az első, Magyarországon forgatott hangosfilmet: ez volt A kék bálvány, amely bár óriási bukásnak bizonyult a közönség körében, az ezt követő – máig emlékezetes és máig hatást gyakorló – Hyppolit, a lakáj azonban ténylegesen elindította a hangosfilm sikerszériáját. Ebben a korszakban, 1944-ig aztán több mint 350 filmalkotás készült – mondta el Fekete Dávid, akinek a neve a kiállítással – és ahogyan azt látni fogjuk, a témából készült kötettel – nem Győr alpolgármestereként, hanem a téma szakértőjeként, és a megjelenő nyomtatott kötet szerkesztőjeként kapcsolódik a vállalkozáshoz.

„Hangsúlyozni kell, hogy a ’30-as, ’40-es években a filmgyártás területén Magyarország Európában a harmadik helyen állt, csak Németország és Olaszország készített több filmet nálunk – folytatta Fekete Dávid. – Ez a filmtörténeti korszak máig nagyon sokak számára ismerős, elég csak a Hyppolitot, vagy a második nagy hangos sikert, a Meseautót említeni.” Erre az évfordulóra és a korszak emlékezetére készült a most nyíló kiállítás és a megjelenő kötet mellett egy dokumentumfilm is – mi sem jelzi ennél jobban azt a széleskörű összefogást, amely most végre a látogatók, nézők és olvasók elé kerülhet. „A város kulturális intézményeinek, a múzeum és a könyvtár együttműködése mellett a dokumentumfilm forgatásában a Győr+ médium nyújtott segítséget, hogy általuk a 85 éves magyar hangosfilm tematikájának ki tudjuk domborítani a győri helytörténeti vonatkozásait.”

A közel 15 évet felölelő kiállítás a Magyar Ispitában kronologikus szemlélettel veszi sorra, amelyek 1931 és 1944 között jellemezték a magyar filmgyártást. Tabló formájában láthatók az első hangosfilm-kezdemények, aztán következik A kék bálvány, s még ugyancsak az első teremben a Hyppolit és a Meseautó tárgyai elevenednek meg. A következő helyiségbe érve a boldog békeidők (1938-39-ig) vígjátékai képezik a tárlat ezen szakaszát, majd ez után a zsidótörvények sajnálatos hatásait mutatják be, amelyek a magyar filmipart érintették. Az érában szó szerinti sztárkultusz szövődött a filmszínészek köré, ennek lehetünk szemtanúi a folytatásban, hogy aztán a vígjáték mellett megjelenjen a melodráma (lásd Halálos tavasz Karády Katalinnal), és egyre nagyobb teret szorítván magának (1939-1944) uralkodó műfajjá váljon. Mindezek után a kosztümös filmek következnek és a negyvenes évek vígjátékai, majd a második világháború a magyar filmvásznon. Külön terem szól a győri helytörténettel összefüggő filmes alkotásokról az említett dokumentumfilmmel, valamint a Kettesben című mozival, és végül 1944 filmtermésével zárul a kiállítás.

Több mérföldkő is kiemelésre kerül: az első megjelenések; a 200. magyar hangosfilm, a Dankó Pista; a modern irányzathoz kapcsolódó, realista filmek előfutárai (Emberek a havason, Valamit visz a víz); az első, részben színes film, A beszélő köntös (1941). A 160 filmplakát mellett a tárlat anyagát eredeti tárgyi emlékek is képezik: telefon, írógép, dedikált sztárfotók, korabeli újságok, filmes szaklapok. Ezenfelül szinte minden teremben film- és zenei részleteket láthatnak, illetve hallhatnak az érdeklődők. Grászli Bernadett, a Rómer Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy az öt hónapig megtekinthető tárlatot a megnyitóval nem hagyják magára: hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tárlatvezetésekkel készülnek, valamint rendszeresen kerül majd sor a kiállításhoz szervesen illeszkedő (korabeli) filmvetítésekre és zenei programokra a Rómer Házban. A valóban hiánypótló kiállítás 2017. március 31-ig lesz megtekinthető.

A tárlat anyagáról megjelenő, azonos című kötet a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér égisze alatt kerül kiadásra, a XVI. Győri Könyvszalonon, november 18-án lesz a hivatalos bemutatója – mondta el Dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény igazgatója. „Az Ispitában megtekintett kiállítás így akár haza is vihető”, hiszen a korszak fellelhető, eredeti plakátjai nagyfokú nyomozásoknak és kutatásoknak köszönhetően mind helyet kaptak a kötetben. „A nagyon komoly, képzőművészeti album a látvány mellett természetesen tudást is tartalmaz a benne szereplő hat tanulmány révén, Fekete Dávid szerkesztésében, amelyek teljes mértékben képbe helyezik az olvasót az időszak filmkultúráját illetően, a helyi vonatkozásokat külön kiemelve.” Ezen időszak plakátjai korábban soha nem kerültek még így összegzésre, a több mint 500 alkotáshoz az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni.

A november 18-i könyvbemutató egy, a 85 éves magyar hangosfilmet középpontba állító konferencia keretében kap helyet, amelynek előadásait a kötet tanulmányai képezik: Az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmgyártás mérföldkövei és aktualitásai; A magyar hangosfilmek kalandos sorsa; A magyar hangosfilmkorszak plakátkultúrája; Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtára, különös tekintettel a grafikai plakátgyűjteményre; valamint Mozaikok a győri filmjátszás és mozik történetéből lesznek (ide kapcsolódik a Kettesben című, 1943-as film, amelyet – a korszakban szinte példátlan módon Budapest helyett – Győrben, győri helyszíneken forgattak; az elkészült dokumentumfilm ezeket a színhelyeket mutatja be). A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kötet a Könyvszalon ideje alatt már kapható lesz a megyei könyvtár standján.

Szilvási Krisztián
Fotók: Molnár Gyögy, a GYAK és a Győri Fotóklub egyesület tagja, Vas Balázs (14. kép)

 

2016.11.02