1055

Bartók visszatért


A kortárs művészet nyelvén szólaltatja meg Bartók Bélát a #Bartók című kiállítás, amely október 8-tól látogatható. A nagy zeneszerzőnk születésének 135. évfordulója az emlékezés, a visszatekintés és az újrafelfedezés ideje, ezért a Bartók-emlékév alkalmából a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású nemzetközi kiállítást szervezett a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közösen.

A tárlaton az alkotók megragadják Bartók Béla személyiségét, sokrétűségét, és a kortárs művészet nyelvén szólaltatják meg nagy zeneszerzőnket – mondta el a kiállítás sajtóbejárásán, október 7-én Fabényi Júlia igazgató, a kiállítás kurátora. Mint megjegyezte: sok-sok kiállítónk van, de sok kurátor is dolgozott együttértésben és kiváló csapatmunkában a tárlat szervezésén.

Az együttműködést dicsérte Készman József kurátor is, aki végigvezetve a tárlaton elárulta: az évforduló alkalmából kiállított alkotások visszatekintésre és újraértelmezésre is lehetőséget adnak. A Bartók életművére reflektáló munkák túlnyomó többsége mai, erre a tárlatra készített mű. A kurátor felhívta a figyelmet az első terem egyik falára, ahol a Bartókra ható művészek és irányzatok nevei szerepelnek, de a nagy zeneszerző portréja is többször visszaköszön a kiállításon, ahogy több mű is utal Bartók alkotásaira, például A fából faragott királyfira, A kékszakállú herceg várára és Bartók népzenei gyűjtéseire.

Sok mű a hang és képzőművészet határán egyensúlyoz, de láthattunk olyan alkotást is, amely A csodálatos mandarint számítógépes animációkkal idézi fel, megtekinthető egy 22 évvel korábban készített CD-ROM, és sok olyan installáció, amely kifejezetten egy-egy Bartók-motívumra épül. Kiderül, hogyan lehet feldolgozni a népdalokat színekkel, és kipróbálható egy interaktív régi-régi rádió is.

A sajtóbejáráson adott közleményből kiderül: a neoavantgárd klasszikusai – Maurer Dóra, Konok Tamás, Lakner László, Pinczehelyi Sándor – mellett nagyrészt olyan friss művek láthatók a kiállításon, amelyeket a több mint harminc művész a képzőművészet, a tudomány és a zene metszéspontjában felvett konceptuális nézőpontból hozott létre. A művek többsége műfaji és technikai értelemben vegyes, hibrid alkotás, ahogyan a kiállítás egészét is az újabb művészeti médiumok hangsúlyos használata jellemzi.

Visszatérő motívum a zenei elemek átírása és megfeleltetése nyelvi vagy vizuális jeleknek, a kódok átfordítása, illetve behelyettesítése más rendszerekbe. Jelentős számban kaptak helyet a látogató aktivitására alapozó munkák is, amelyek az élmény közvetlenségével teszik a nézőt az alkotás résztvevőjévé.

Megtekinthető: 2017. január 29.

Wéber Anikó
Fotó: ludwigmuseum.hu
Forrás: kultura.hu

2016.10.12