1179

Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

Várostörténeti puzzle – 78. rész

A Győr régi patikáiról szóló cikksorozat előző részében az egykor Újvárosban, a Kossuth u. 20. szám alatt működő, 250 éves Arany Sas gyógyszertár történetét ismerhették meg. Alig pár száz méterre, de már Győrsziget község területén, 1827-től volt egy másik, jó hírű gyógyszertár is, amelyet „Isten szeméhez” címezték.

A mai Híd utca 15-ös háza védett építészeti emlék, melyet a 19. század végén eredetileg is gyógyszertárnak és gyógyszerészlakásnak építettek. Kis megszakítás után ma újra patika működik benne. További érdekessége, hogy a már megszűnt Kossuth utcai Arany Sas patinás berendezése is otthonra lelt benne. Az 1990-es évek végén újra magántulajdonba került a Híd utcai gyógyszertár is, új élete kezdetén az Aranysas nevet kapta.

Győrsziget 1905. január 1-jéig önálló község volt, annak ellenére, hogy csak az 50 méter széles Rábca folyó választotta el Győr törvényhatósági jogú várostól. A 19. században Győr lakosságához mérten gyógyszertáraknak bővében volt, de a belváros közelsége a szigeti patika forgalmát is növelte. Az 1827-ben alapított személyi jogú gyógyszertárat 1854-ben a tulajdonosnő, özvegy Neupauer Jánosné hirdette eladásra – „házzal együtt, vagy a nélkül”.

Budapesti hírlap, 1854. április 16.:

Az 1860-as években a sziléziai származású Tropper József lett a gyógyszertár tulajdonosa és vezetője. Rendszeres hirdetései tanúskodnak arról, hogy a gyógyszerek mellett a legújabb kozmetikumok és szépítőszerek forgalmazása is a haszon fontos részét képezhette. (1860-ban a szigetivel együtt öt gyógyszerész tiltakozott a következő győri patika engedélyezése ellen, miszerint így is nehezen tudnak megélni.)

Győri Közlöny, 1863. október 11.:

Tropper József az igényeket felismerve Győrszigetben szódagyárat is beindított, a „szénsavas gázvizet” Győr patikáiban árulták.

Győri Közlöny, 1867. május 19.:

Hirdetéseit a győri németajkú lakosoknak kedvezve – saját anyanyelvén – németül is közzé tette.

Győri Közlöny, 1867. május 30.:

Tropper József patikus győrszigeti pályafutásának 1875 nyarán egy országos hírű botrány vetett véget. Egy békéscsabai magyar nyelvű levelet azzal utasított el, hogy ő csak kultúrnyelven, azaz németül hajlandó társalogni. Ez a válaszlevél bekerült a helyi és az országos lapokba is. Hatalmas felháborodást váltott ki a győriek körében. Több napon át ezres tömeg gyűlt a házához, ablakait bezúzták, gúnydalokat énekeltek neki, megfenyegették. Az ostromállapotnak a rendőrség is nehezen tudott véget vetni.

Szabad Polgár, 1875. július 25.:

Szabad Polgár, 1875. július 25.:

Tropper József még júliusban elhagyta a várost, és bérbe adta gyógyszertárát, melyet Kokas Mihály vett át ideiglenesen.

Győri közlöny, 1875. július 29.:

Szabad Polgár, 1875. július 29.:

Az 1876-os győri címtárban már Kokas Károly szerepelt, de ő hiába várta az engedély megerősítését, 1876. január 1-jétől új tulajdonosa lett az Isten szeme gyógyszertárnak, Mehlschmidt József személyében.

Győri Közlöny, 1876. január 1.:

Mehlschmidt József nevéhez fűződik az Isten szeme új épületének építtetése is. 1894. szeptember 5-én adta be építési kérelmét Győrsziget nagyközséghez, végül két telken, a mai Híd utca 15. sz. alatt épült fel a jelenleg is álló eklektikus stílusú ház.

A szépítő és csodaszerek árusítása továbbra is a főprofilhoz tartozott, melyek között saját készítésűek is voltak.

Győri Közlöny, 1890. május 4.:

Győri Közlöny, 1881. május 29.:

Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára 1898-as évre. Győr, 1897.:

Mehlschmidt József 1910-ben fiára, Mehlschmidt Ferencre ruházta át az üzletét, aki 1926-ig vezette azt.

Belügyi Közlöny, 1910. január 22.:

A köztiszteletben álló Mehlschmidt József 1929. március 2-én, 80 éves korában hunyt el Győrött.

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.:

Az 1930-as években Markovics Pál tulajdonában volt a patika.

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.:

1951-ben államosították a patikát, majd a gyógyszerellátás átszervezésekor Győrszabadhegyre költöztették. Az Isten szeme berendezése sajnos nem maradt meg, a visszaemlékezések szerint egy darabja a Soproni Patikamúzeumba került.

Az 1960-as években az épület pártházként funkcionált, a földszintjén fogadószoba, tanácsterem, az emeleten szolgálati lakások kaptak helyet. 1988-ban az MSZMP terveket készíttetett a ház felújítására.

A kép forrása: Régi Győr:

A rendszerváltás után újra gyógyszertár működött a földszintjén, az emeleti részt a rendőrség használta:

A kép forrása: Régi Győr:

A gyógyszertárak privatizációja során, az 1990-es évek végén került Eördöghné dr. Oláh Éva gyógyszerész tulajdonába. Ő adta gyógyszertárának az Aranysas nevet. Itt helyezték el a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal felügyelete alatt álló, az egykori Kossuth utcai Arany Sas gyógyszertár bútorzatát és tégelyeit.

A tulajdonosnak köszönhetően ma is megcsodálhatják a betérők a 19. században készített diófaszekrényeket, valamint az értékes porcelán- és üvegedényeket.

Az egykori Arany Sas patika berendezése:

A már 1949-ben védetté nyilvánított egykori berendezés napjainkban is szinte ugyanolyan, mint a 19. század közepén volt.

Az Altwien patikaedények kiemelkedő szépségűek, Bécsben készültek a 19. század közepén.

Az egykori Kossuth utcai Arany Sas portálajtajának eredeti homokfúvott, alakos mintázatú üvegei ma az eladói tér és a laboratórium közti ajtóban láthatók. (A belső üvegfal hiányzó csiszolt üvegtábláit a tulajdonos hozzá illőkkel kipótoltatta.)

A jelenlegi Aranysas gyógyszertár mai megjelenésével Győr két régi híres patikájának emlékét is őrzi, és a betérő vásárlók a bútorok közt nap mint nap megérezhetik a múlt üzenetét.

Köszönöm Eördögné dr. Oláh Évának, az Aranysas gyógyszertár tulajdonosának a segítséget!

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre.Győr. Szerk. Kerekes Sámuel, Enyedy Barnabás. Bp. 1930.
Józsa Alajos. Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.
Szarvasházi Judit: Üzenet a múltból. Budepest, Gudenus, 2005
Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján. Köszönet a képekért Régi Győr Facebook-oldalának. A jelöletlen fotók a szerző felvételei.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész

2016.09.01
13