A Nibelung gyűrűje tetralógia szövegkönyvét alapos mitológiai, irodalmi és filológiai tanulmányok után maga a zeneszerző írta germán és skandináv mítoszok, német népmesék, modern feldolgozások és drámák alapján. A teljes tetralógia, amelynek harmadik darabja a Siegfried, 1876. augusztus 13. és augusztus 17. között hangzott el először Bayreuthban.

A nagyszabású mű témája: „az arany csábító hatalma, amely tönkretesz emberi kapcsolatokat, életeket egyaránt”. Wagner szándéka kezdettől fogva az volt, hogy a négy zenedrámát egymást követő estéken kell előadni. Eredeti elképzelésétől eltérően a két első művet, A Rajna kincsét és A walkürt II. Lajos bajor király a zeneszerző akarata ellenére 1869. szeptember 22-én és 1870. június 26-án bemutatta a müncheni Udvari Színházban.

1846-ban merült fel Wagnerben, hogy Siegfried halála címmel zenedrámát írjon. 1848 novemberében kezdte el a szövegkönyvének kidolgozását. Írás közben azonban rájött arra, hogy az előzmények nélkül a nézők nem fogják érteni a művet. Így született meg a négy zenedrámából álló A Nibelung gyűrűje című tetralógia. 1856-ban látott hozzá a Siegfried írásához, de a munkát abbahagyta, és két másik operát, A nürnbergi mesterdalnokokat és a Trisztán és Izoldát írta meg. Kilenc év szünet után, 1865-ben folytatta a komponálást, amit 1871-ben fejezett be, miközben már dolgozott a folytatáson, Az istenek alkonyán is. A teljes ciklus végül 1874. november 21-én készült el.

A Siegfried ősbemutatójának helyszíne az a bayreuthi Festspielhaus volt, amely az egyetlen olyan operaház a világon, amelyet egyetlen zeneszerző, azaz Richard Wagner operáinak bemutatására építettek. Sőt az épületet is már úgy tervezték és építették meg, hogy tökéletes legyen Wagner műveinek előadására. Az operaház alapkövét 1872. május 22-én tették le, és négy évvel később nyitotta meg kapuit az akkor 1345 néző befogadására alkalmas Festspielhaus (lent a képen).

Az ősbemutatót a győri születésű Richter János (1843-1916) vezényelte, aki zenész család tagjaként kisgyermek korától kezdve zenei tanulmányokat folytatott. 1866-1867-ben Richard Wagner Richterre bízta A nürnbergi mesterdalnokok partitúrájának lemásolását. Ezen idő alatt kettejük között szoros szakmai kapcsolat, sőt barátság alakult ki.

A Siegfried szerepeit az ősbemutatón német és osztrák énekesek énekelték: Siegfriedet Georg Unger (1837-1887) tenor, Mime-t Max Karl Schlosser (1835-1916) tenor, A vándort Franz Betz (1835-1900) basszbariton, Alberichet Karl Hill (1831-1893) bariton, Erda-t Luise Jaide (1842-1914) mezzoszoprán, Fafnert az osztrák basszista Franz von Reichenberg (1853-1905), Brünhilde-t Amalie Materna (1844-1918) szoprán alakította. Az erdei madár hangját Marie Haupt (1849-1928) szoprán szólaltatta meg először.

Az ősbemutató óriási jelentőséggel bíró igazi társadalmi esemény volt, amelyen többek között részt vett II. Lajos bajor király, a német és a brazil császár, számos arisztokrata és diplomata, valamint a kor olyan jelentős zeneszerzői, mint Csajkovszkij, Gounod, Saint-Saens, Grieg és Liszt Ferenc, sőt a filozófus Nietsche és az író Tolsztoj is a nézőtéren foglalt helyet.

A Nibelung gyűrűje Wagner legnagyobb szabású alkotása, amelyben legkövetkezetesebben és a legérettebb formában öltött testet a vezérmotívum technika. Wagner „a szimfonikus programzene keretén belül a vezérmotívumok technikáját fontos dramaturgiai elemként alkalmazta zenedrámái eszmei gondolati kereteinek, szövevényes utalásrendszerének megjelenítése érdekében. Segítségükkel öntötte filozófiai-gondolati koncepcióját zenedrámai formába. A vezérmotívumok személyekhez, drámai helyzetekhez vagy kultikus tárgyakhoz kapcsolódnak, és jelentésük lehet konkrétan tárgyias, de lehet elvontan eszmei is”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek szerk. Batta András; Wagner: Tannhäuser Kossuth Kiadó, 2012; Winkler Gábor: Barangolás az operák világában, IV. kötet; Till Géza: Opera; Klasszikus zene főszerk. John Burrows; Győri életrajzi lexikon, Wikipédia vonatkozó szócikkei

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.