Ez az iskolatípus az elemi iskolát végzettek számára biztosított továbblépési lehetőséget különféle képzések felé. Célja főképp a gyakorlati műveltség magasabb színvonalra emelése volt. Felállítását a már említett törvény alapján a helyi igények sürgették.

A korabeli napilapban először 1903-ban tettek említést az iskola felállításáról, amikor a városi közgyűlés elé terjesztették a polgári fiúiskola létesítésének ügyét.

Győri Hírlap, 1903. április 26.:

A városi közgyűlés 1903. április 28-án megtartott ülésén döntöttek a polgári iskola felállításáról. Az első évben két osztályt terveztek, helyszínének az iparos tanonciskolát jelölték ki. Ezen az ülésen döntöttek az iskola felügyelőbizottságának tagjairól is.

Győri Hírlap, 1903. április 28.:

A döntést követően hamarosan megalakult az iskolaszék, és azonnal pályázatot írtak ki a tanári állásokra.

Győri Hírlap, 1903. május 26.:

Az ősszel megnyíló iskola iránt élénk érdeklődés mutatkozott, ezért a Győri Hírlap hasábjain egy felhívást tettek közzé, melyben részletesen ismertették a polgári fiúiskolák célját.

Győri Hírlap, 1903. május 31.:

Az indítandó iskola tanítóit az iskolaszék ugyan megválasztotta, de az eljárás ellen fellebbezést adtak be. A városi közigazgatási bizottság rendkívüli ülésen tárgyalta az ügyet, melyen az iskolaszék kétharmada megjelent. A választás előtt a városi tanács a fenntartási költségek fedezeti hiánya miatt emelt óvást. A közigazgatási bizottság az eljárást alaki hiba alapján megsemmisítette, és az iskolaszéket új eljárásra utasította.

Győri Hírlap, 1903. július 1.:

Az újabb iskolaszéki ülésen az elnök, Acsay Ferenc gimnáziumi főigazgató lemondott, helyére nem választottak újabb tagot. A két tanítónak dr. Szabó Sándort és Nánai Andrást választották meg. Az iskolaszék utóbbit az iskola megbízott igazgatójává nevezte ki, és kötelezte arra, hogy állását augusztus 16-án foglalja el…

Győri Hírlap, 1903. július 3.:

…aki a tudósítások szerint meg is érkezett.

Győri Hírlap, 1903. július 18.:

Az első igazgató a Győri Hírlap júliusi számában tájékoztatta az új intézményről az érdeklődőket.

Győri Hírlap, 1903. július 19.:

Közzétették a beiratkozási díjat is.

Győri Hírlap, 1903. július 26.:

A városi közgyűlés a szeptemberi ülésén tárgyalta az iskola első éves költségvetését.

Győri Hírlap, 1903. szeptember 20.:

Szinte alig kezdődött meg az oktatás, máris felmerült egy az iskola számára állandó épület megépítésének szükségessége. Az új intézményt 12 tanteremmel, vegytani és egyéb termekkel tervezték. Az első számítások szerint ez az épület kb. 250 000 koronába került volna.

Győri Hírlap, 1903. október 6.:

A polgári fiúiskola új épületében 12 helyett végül 6 tanterem megépítéséről döntött az iskolaszék.

Győri Hírlap, 1903. november 27.:

Az iskolaszék döntését arról, hogy 6 tantermet építenek 2 mellékteremmel és igazgatói lakással, a januári közgyűlés elé vitték.

Győri Hírlap, 1903. november 29.:

A városi közgyűlés 1904. január 22-én (a közgyűlés másnapján) tárgyalta az iskola építésének ügyét, melyről a napilap részletesen tudósított.

Győri Hírlap, 1904. január 23.:

Az épület felépítésére pályázatot írtak ki, melyre összesen négy érvényes pályamű érkezett, erről a Dunántúli Hírlap is tudósított.

Dunántúli Hírlap, 1907. február 5.:

Az építtető cégről a városi közgyűlés döntött: a Weil Rezső és társa budapesti építőcég lett a nyertes, ez nyújtotta be a legolcsóbb ajánlatot is. A város a győri takarékpénztáraktól az iskola megépítésére 175 000 korona kölcsönt vett fel.

Dunántúli Hírlap, 1907. február 19.:

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1907.  július 12-én 52,755. sz. a. kelt. rendeletével az iskolát 1907. szeptember 1-től államivá nyilvánította. Az államosítás feltételeit a Dunántúli Hírlapban olvashatták.

Dunántúli Hírlap, 1907. április 11.:

Az iskola államosítása befejeződött.

Dunántúli Hírlap, 1907. július 25.:

Győr szabad királyi város hivatalos értesítőjében megjelent 59/kgy. 1908. határozata a győrvárosi elemi iskola elhelyezése tárgyában, mely a főjegyzői hivatalban megtekinthető volt.

Győri Hírlap, 1908. március 1.:

Végül 1908 márciusában az elkészült épületet az iskola rendelkezésére bocsátották.

Győri Hírlap, 1908. március 13.:

Az iskola felavatási ünnepségét március 29-re tervezték.

Győri Hírlap, 1908. március 18.:

A felavatás körül kialakult vitáról a Győri Hírlap is tudósított.

Győri Hírlap, 1908. március 22.:

A vita eredménye az lett, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ünnepséget március 29-ről meghatározatlan ideig elhalasztotta.

Győri Hírlap, 1908. március 27.:

Győri Hírlap, 1908. március 29.:

Végül az iskolát a polgári lányiskolával közös gondnokság alá helyezték.

Győri Hírlap, 1908. április 3.:

Az új épület 181 ezer koronájába került a városnak. Az iskola a kereskedelmi és iparkamara épülete mellett, a Kautz Gusztáv utcában (Nagy Jenő utca) 48,74 m, az Árpád úton 32,83 m hosszan húzódik. Az iskola beépített területe 835 m2, udvara 765 m2. Az épületben 7 osztályterem, 1 rajzterem, 1 tornaterem öltözővel és mosdóval, 3 szertárhelyiség, 1 szertárelőszoba, 1 tanári szoba, 1 könyvtárszoba, 1 kapus szoba, 1 igazgatói iroda, igazgatói- és iskolaszolga lakás, 2 mosdó és 2 folyosó kapott helyet. A tantermek átlagosan 10 méter hosszúak, 6,3 m szélesek és 4 méter magasak.

Az iskola a végleges otthonába 1908. március 10-én költözött be, és a tanévet már ott fejezte be.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
A címlapkép a Győri M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1907-1908. iskolai tanévről (Győr, 1908) kötetéből származik.
Évkönyv a Radnóti Miklós Általános Iskola fenállásának 74. évfordulójára 1903-1978. Győr, 1978.
Radnóti Miklós Általános Iskola centenáriumi évkönyv 1903-2003. Győr, 2003. és a polgári fiúiskola értesítője.
Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteménye és korabeli újságok felhasználásával.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr
- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza