1423

20. századi időutazás és önismeret a megyei könyvtárban

Az Országos Könyvtári Napok rendezvényei

A 2014-es Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának megyei könyvtári programjainak egyikén Nagy Róbert, a Győr-Sopron Megyei Levéltár főlevéltárosa, történész tartott előadást Győrről, míg másnap Erdő-Schaffer Rita és Kiss Gyula terapeuták avatták be az érdeklődőket az önismeret rejtelmeibe.

Nagy Róbert, a Győr-Sopron Megyei Levéltár főlevéltárosa, történész 20. századi időutazásra invitálta előadásán a hallgatóságot. Hogyan lett a kedvező földrajzi elhelyezkedése és közlekedése miatt hagyományosan gabona- és állatkereskedő városból ipari város? A dunai hajózás jelentősége visszaszorult a 19. század végére, a vasúti szállítás került előtérbe a Budapest-Bécs vasútvonal teljes kiépülésével. A győri polgárok a gazdaság fellendítését az iparosításban, a gépgyártás meghonosításában látták. 1896-ban létrejött a Magyar Vagon- és Gépgyár, amely dinamikus fejlődésével az egyik legnagyobb és legmodernebb gépipari központ lett. A vasúti kocsik gyártásán kívül már kezdetben is próbálkoztak gépjárműgyártással, a „V” típusú tehergépkocsi számos fejlesztést ért meg; megtudhattuk, hogy a Rába Grand személygépkocsiból még IV. Károly király is rendelt. A háborús időszakban a katonai célú termelés ugrásszerűen megnőtt, és későbbi válságos időszakokat, pl. az 1930-as évek világgazdasági válságát is a honvédséggel fenntartott kapcsolat segített leküzdeni.

Kevésbé ismert történelmi tény Győr román megszállása 1919. augusztus 18. és október 4. között. Megdöbbentő, ahogyan Győr gyárait, köztük az 1913-ban alapított, akkoriban Európa egyik legkorszerűbb gyárának számító Magyar Ágyúgyárat szinte teljes egészében, másfél hónap alatt kifosztották.

A levéltáros-történész előadók felidézte az olasz-magyar hadikapcsolatokat, a félig-meddig titkos FIAT-licensz megállapodásoknak köszönhetően Győrben olyan fejlesztések indultak el, mint az 1936-tól működő repülőgépgyár, a hecsepusztai repülőtér kialakítása. A háborús konjunktúra eredménye, a legendás Botond terepjáró tehergépkocsi, vagy a Turán harckocsi, melyek felvették a versenyt a korabeli olasz és német haditechnikai eszközökkel. Az 1944. évi áprilisi bombázások nem kímélték városunkat, az itt működő gyárak katonai célpontként szolgáltak.

A háború utáni években a helyreállítás, a termelés megindulása után következett az államosítás. A Horváth Ede nevével fémjelzett időszakban a vagongyár a hetvenes években, termékfejlesztéseinek köszönhetően tehergépkocsi- és traktorgyártás terén országosan, sőt a szocialista blokkon belül is az élen járt. A rendszerváltás után a város adottságai révén (főként a közlekedés, a meglévő képzett szakembergárda) a külföldi tőke számára is vonzó befektetési területté vált, példa rá az Audi vagy Ipari park számos vállalkozása. Így válik kerek egésszé és érthetővé Győr huszadik századi története, ahogy azt az előadó röviden, tömören össszefoglalta a Rába gyártól az Audiig.

A hallgatóság rendkívül élvezte az élményszerű előadást, amelyet Nagy Róbert számos történeti anekdotával fűszerezett. Közkívánatra ígéretet tett, visszatér a megyei könyvtárba, az izgalmas, sokunk által részben meg is élt 20. századi várostörténeti időutazást tovább folytatja, gazdaságtörténeti összefoglalóját kiegészíti politikatörténettel.

Az utazás a másnapi előadáson is folytatódott, csak immár nem az időben, hanem saját önismeret(len)ünkbe. Erdő-Schaffer Rita művész-hangszertanár, zeneterapeuta, pszichológus és Kiss Gyula lelkigondozó lelkünk fehér foltjainak kifehérítésére tett próbát az összegyűlt érdeklődők előtt, hiszen ez az a terep, ahol senki nem lehet teljesen biztos önmagában.

„Hogy hívják magát? Nem tudom. Gondolja, hogy hívni kéne valahogy? Nem volna szerfelett különös dolog nevet adni egy halom bizonytalan érzéki benyomásnak?” Az idézet Douglas Adams-től való, és jól tükrözi azt a belső bizonytalanságot, amely saját világunkkal, önismeretünkkel kapcsolatos. Mi is az önismeret? Ha egyetlen szóval akarjuk meghatározni, akkor az önismeret nem más, mint az önmegértés. Választ ad azokra az alapkérdésekre, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok. Olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését.

A két szakember, Erdő-Schaffer Rita és Kiss Gyula már hosszú évek óta rendszeresen szervez önismereti pszichodráma csoportokat. A pszichodráma módszerének kidolgozása Jacob Levi Moreno (1889-1974) nevéhez fűződik. A bukaresti származású orvos tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. Gyermekkori játékélményei, csoportmegfigyelései alapján rögtönző színházat alapított 1922-ben. Ez egy színpad nélküli színház volt, ahol az aznapi sajtó alapján, de helyben kitalált jeleneteket is improvizáltak, s melynek során maguk a nézők is aktív szerepeket vállaltak. Az itt szerzett tapasztalatok alapján talált rá terápiás módszerére, melyből a pszichodráma is kinőtt. A II. világháborút követően terjedt el Európában, Magyarországon Mérei Ferenc honosította meg. Napjainkban a pszichodráma alkalmazása széles körben elterjedt, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy megfelelő terápiás indikációval gyógyítsunk, hanem hatékonyan alkalmazható az önismeret fejlesztésében, a szervezetfejlesztésben, a közösségformálásban, valamint jól használható az oktatásban, képzésekben is.

Polczer Adél (Nagy Róbert előadása) és Galambos Krisztina (az önismereti előadás)

2014.10.27
32