A fiatal közel-keleti generáció egyik legkiemelkedőbb tagjaként ismert 35 éves énekesnő felidézte: noha Budapesten most lépett fel második alkalommal a Szent Efrém Férfikarral, több együttműködésük volt már az elmúlt években például Abu-Dzabiban és a marokkói Fezben is. „Hatalmas élmény közösen dolgozni a férfikarral, nem csupán zenei, hanem emberi értelemben is. Jó barátok és csodálatos zenészek” – jegyezte meg Abeer Nehme, aki beszélt arról is: akkor találkozott először az együttessel, amikor évekkel ezelőtt egy dokumentumfilm-sorozatot forgatva érkezett Magyarországra.

Az MTI kérdésére, hogy mikor határozta el az énekesi pályára lépést, úgy válaszolt: „Nem emlékszem, úgy érzem, egyszerűen énekesnek születtem. A zene az ereimben van, a zene az otthon, amiben az életem élem. És bár sok szobája van ennek a háznak, mégis ugyanaz az otthon”.

Mint fogalmazott, a szakrális zene iránt zenetudósi tanulmányai alatt kezdett el komolyabban érdeklődni. Noha a hagyományos arámi zene része a libanoni keresztények liturgiájának, a hívők többnyire semmit sem értenek belőle, csupán pár dallamot ismernek, nem látják át az egykor Jézus által is beszélt nyelven született zenei hagyomány sok ezer évre visszatekintő hatalmas gazdagságát.

„Bár a repertoárom nem csupán egyházi dallamokból áll, mégis az évek alatt ennek a szakrális hagyománynak a képviselőjévé váltam a zenei világban” – fogalmazott az énekesnő, aki szerint minél többet foglalkozik valaki egyházi zenével, annál inkább felismeri, miképpen keveredtek egymással a különféle tradíciók, például a bizánci, szír vagy az arámi szakrális muzsika. A különböző ősi zenei tradíciók egymásra hatását a vasárnapi koncerten is igyekeztek éreztetni a közönséggel, amely az arámi és bizánci mellett többek között grúz, kopt, örmény, szláv és krétai imák szövegeire írt keresztény zenéket is hallhatott.

„A zenének, legyen szakrális vagy profán, toleranciát kell terjesztenie. A zene maga a béke, a szeretet és az élet nyelve. Zene nélkül nincs értelme az életnek, a teljes csönd, legalábbis számomra, semmiféle értékkel nem bír. Még a beszéd is egyfajta muzsika. A zenén keresztül utat találhatunk ahhoz, hogy képesek legyünk jobban kommunikálni, jobban megismerni egymást” – hangsúlyozta Abeer Nehme, aki szerint a muzsika olyan, akárcsak az emberiség: mindenütt más, egyedi, de lényegében mégis egy.

Az ősi keresztény mellett iszlám szúfi dallamokat is éneklő, valamint a muszlim költészetet szintén nagyra tartó előadóművész hozzáfűzte: bár millió szálon kötődik saját keresztény hagyományaihoz, felismeri, hogy más vallások alapja ugyanúgy a szeretet, függetlenül egyes szélsőséges irányzatoktól vagy bármiféle külsőségektől.

A 2011-ben indult Orientale lumen – Kelet világossága sorozat záróhangversenyén Abeer Nehme mellett fúvóhangszereivel Szokolay Dongó Balázs is a Szent Efrém Férfikar vendége volt, a koncerten szárd, valamint magyar dallamok is felcsendültek. A libanoni énekesnő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy lenyűgözőnek tartja nem csupán a magyar népzene gazdagságát, hanem azokat a zeneszerzőket és gyűjtőket is – Bartókot, Kodályt és másokat –, akik mindezt megmutatták a világnak.

„Az egyetem óta hallgatok magyar zenei témákat, ugyanakkor énekelni őket teljesen más. A nyelv elképesztően nehéz, nagyon küzdeni kell, hogy helyesen tudjak ejteni bizonyos hangokat. De jól akarom csinálni” – vallott a libanoni énekesnő.

MTI Fotó: Marjai János
Forrás: MTI