1656

Gárdos, Egressy, Bereményi és mások

Könyvbemutatók a győri 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapokon

Legfőképpen, a társművészetekkel kiegészítve a magyar könyv, a próza és a költészet örömnapjairól szóltak a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok győri rendezvényei, amelyeken számos kötetbemutató hozott bennünket közelebb úgy a fikciós irodalomhoz, mint a mesékhez, versekhez, vagy éppen múltunk örökségéhez.


Gárdos Péter: Hajnali láz

A könyvhét kezdőnapján legelőször a Döbrentey Ildikó és Levente Péter által jegyzett Őrangyalok – személyi igazolvánnyal című kötet kerülhetett a szemeink elé a szerzők bemutatója által, majd Gárdos Péterrel beszélgetett Werner Krisztina újságíró a világszerte sikerre ítélt Hajnali láz című regényről. A megkapó cselekményű mű egy nem mindennapi körülmények között született szerelem históriáját írja meg. A második világháború után vagyunk, Bergen-Belsen szerencsés túlélői svédországi egészségügyi intézményekben regenerálódnak. A mesébe, de mégis kőkemény valóságba illő történetben két olyan ember talál egymásra, akik között az ébredő vonzalom sírig tartó szerelmet és házasságot szül.

A regény valóságos „nyersanyagát” az a töméntelen levél képezte, melyet a két szerelmes fél egymásnak írt. Évtizedek múltán az apa igyekezett a jótékony feledés homályába temetni a múltat, fia, Gárdos Péter unszolását mindig azzal hárította el, hogy „majd egyszer”, ami a részéről sohasem jött el. S bár az édesanya kommunikatívabbnak bizonyult, ő is szeretett volna „megfeledkezni” a számára kínosnak érzett emlékektől. A regény a valós történet mellett arra a fontos alapkérdésre is keresi a választ, a zsidó identitás vállalása vajon kötelesség-e.

A beszélgetés során kiderült, hogy Gárdos – filmrendező lévén – eredetileg nem regényben, hanem mozgóképben gondolkodott, de a filmkészítés útjába számos akadály került, melyeket csak később tudott leküzdeni, így írta meg először a regényt 2010-ben, a mozi csak tavaly, 2015-ben következett. Jellemző, hogy még édesanyjának is a film elképzelt forgatókönyvének tervezetét mutatta meg először. Szülei levelezéséből kitűnt a számára, hogy az édesapa rendkívül művelt ember volt, irodalmi és művészeti utalások tömkelegét tartalmazzák a napvilágra került terjedelmes levelek. A regényt eddig 36 országban jelentették meg, és mindenhol siker kísérte a kiadását.


Zalka Csenge Virág: Mesemondók márpedig vannak

A csütörtöki nap harmadik könyvbemutatója a mesék világába vezette el az érdeklődőket: Zalka Csenge Virág Mesemondók márpedig vannak című könyvéről Horváth Ferenc nyugdíjas művelődésszervező beszélgetett a szerzővel. A fiatal hölgy gazdag munkássága szorosan összefonódik a meséléssel, a mesék kutatásával – a mese a kisgyermekkori belépő az irodalomba, egy sajátos világ feltárulkozása. Mindnyájan szeretettel és hálával gondolunk az esténként mesélő szülőkre és nagyszülőkre, az első élmények egy egész életre bevésődnek. Ekkor a még írni-olvasni nem tudó csöpp ember a memóriájában tárolja a meséket, a felcseperedő emberpalánták emlékezete, szókincse, vizuális fantáziája számottevően fejlődik a mesehallgatás által.

A pszichológiai kutatások cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a felnőttekben is van valami „gyermeki”, ez a garanciája annak, hogy az ember, mint olyan, megőrizze „humán mivoltát”. A mesék minden korosztály számára tartalmaznak üzenetet, a szerző kedvenc „évjárata” ebből a szempontból a gimnazista életkor. Tudjuk, hogy a mesék egy vágyott világot tárnak fel, de az események folyamán a szereplők cselekedetei értékközvetítésnek is felfoghatók. Sokszor az állatok „megszemélyesített” cselekedetei az emberi gyarlóságok bírálatai, gondoljunk Heltai Gáspár fabuláira. Zalka Csenge Virág hangsúlyozta mondanivalójában, hogy helyes lenne olyan mesék kiiktatása és a néprajzi hagyatékba való „száműzése”, melyek az asszonyok-lányok elleni erőszakról szólnak.


Matthias Bel: Notitia Hungariae novae historico geographica...

Pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár könyvbemutatójával indult a programok sora a Kisfaludy Károly Könyvtárban. Matthias Bel: Notitia Hungariae novae historico geographica... Comitatuum ineditorum tomus tertius, in quo continentur ... Comitatus Iaurinensis, Comaromiensis et Strigoniensis című munkáját mutatta be Tóth Gergely és Benei Bernadett, az MTA BTK TTI munkatársai. Korábban már kiadásra került a Sopron és Moson vármegyét tartalmazó Bél-kötet, ezzel a győri régiót jellemző könyvvel pedig végre teljessé is vált megyénk leírása.

Bél Mátyás a XVII-XVIII. században élt, születése I. Lipót uralkodására esett, majd 65 évvel később Mária Terézia hatalomra kerülése után halt meg. Kora nagy polihisztora, történész, geográfus volt, de teológiát, orvostudományt is hallgatott. Műveit módszertanilag a német tudomány táplálta, de magyar elődökre is támaszkodhatott. A Notitia Hungariae novae historico geographica...-ban hármas felosztást követ: természeti leírás, história, politica, szorgalmas kutatása kiterjed az érseki iratokra, de ellátogat a Panonhalmi Főapátságba is. A kötet a győri püspökök archontológiáját is tartalmazza. Munkássága a hatalom szigorú kontrollja alatt működött: az udvari kancellária, a helytartótanács szűrőjén is keresztülmentek kéziratai, azt követően kerültek az illetékes megyéhez. Bizonyos vonatkozásokat csak negatív kontextusban érinthetett, például a protestantizmust. A kötet gondozói bemutatták a mű kiadásának folyamatát: milyen nehézségeket kellett leküzdeniük, például a szövegrekonstrukció lehetőségeit a megrongálódott kéziratokból.


Egressy Zoltán: Szarvas a ködben

Egressy Zoltán, a Győri Nemzeti Színház dramaturgja legújabb, az Európa Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatta be Pottyondy Nórával beszélgetve a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében. A Szarvas a ködben néhány óra alatt játszódó története a női lélek aprólékos ismeretéről tesz tanúbizonyságot egyszerre finom humorú, borzongató és megrendítő hangnemben. A szerző április 23-án vendégként szerepelt a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a regényével, mi akkor ott jártunk, és így írtunk róla.


Juhász Zoltán: A népzene kultúrkörei – Népzenei kultúrák összefüggéseinek vizsgálata öntanuló rendszerekkel

A Magyar Kultúra Kiadó könyvbemutatójára Juhász Zoltán érkezett A népzene kultúrkörei – Népzenei kultúrák összefüggéseinek vizsgálata öntanuló rendszerekkel című kötetével, hogy Czakó Zoltánnal beszélgessenek a témáról az érdeklődők előtt. Az elektromérnök szerző a népzenék dallamtípusainak összehasonlító vizsgálatát végezte el, ahol magyar, török, kínai, indián dallamvilágokat vizsgált. Matematikai függvénytani módszerekkel demonstrálta a köztük lévő összefüggéseket, törvényszerűségeket: azt vallja, hogy létezhet egy úgynevezett zenei ősnyelv, amelyből származtatható a többi, mivel meglepő hasonlóságokra bukkant egymástól távol lévő etnikumok zenei világában. A grafikonok mellett térképeken mutatja be az egyes dallamtípusok elterjedését. Czakó Zoltán a nyelv világába kalauzolt bennünket, unokája kapcsán rámutatott a gyermekek spontán szóalkotó készségére. Szó esett még a magyar nyelv hangsúlybeli jellemzőire: az első szótagok a hangsúlyuk révén eredetileg szógyökök, melyek a szó lényegét mutatják, a beszélgetőtárs rávilágított a számtalan jelentésváltozásra.


Fülöp Péter: Deszkarésen – fotográfiák, versek

Az Ünnepi Könyvhét zárónapján négy könyvbemutatóra került sor. Fülöp Péter Deszkarésen – fotográfiák, versek című kötetét Komálovics Zoltán tanárral folytatott beszélgetésen ismertette a szerző. A cím természetesen jelképes, hiszen a deszkarésen keresztül bizonyos dolgokra fókuszálni lehet, akárcsak a camera obscurában. A kiadvány fotográfiákat és verseket egyaránt tartalmaz. Két kisfilmet is megtekinthettünk kopott házzal, a tél hangulatát idéző tájjal, egyedül álló fával, feszülettel. A dehumanizálódás veszélyére, az elembertelenedés következményeire akarja a szerző felhívni a figyelmet, tanítani a kortársakat a feleszmélésre, amíg nem késő. Korunk világában nagyon indokolt és fajsúlyos ez az üzenet, Fülöp Péter pedig fotós és irodalmi alkotásain keresztül teszi ezt.


Nagy István – Hancz István: A Győri Ipartestület 130 éves története

Nagy István fényképész és Hancz István, a Győri Ipartestület ügyvezető igazgatója közös munkája a most megjelent kötet. Több alkalommal jelent már meg az ipartestület addigi történetét összefoglaló munka, a mostani munka jóval több, mint száz évet ölel fel. A XIX. században az ipar fejlesztése elengedhetetlenné vált, gondoljunk csak az ipari forradalom kihívásaira, így lett Magyarországon Iparműkiállítás, s született meg a Védegylet.  A győri ipar persze preindusztriális előzményekre nyúlik vissza. A Rómer Flóris Múzeumban megcsodálhatjuk a céhremekeket – a XIX. század második feléig ezek működtek, de már a szabadságharc előtt lehetőség volt – a céhrendszer megkerülésével – gyárat alapítani.

A szerzők a győri ipar sorsát tüzetes figyelemmel kísérték, a megyében élő kisiparosok adatait összegyűjtötték. Az Ipartestület nem csupán a szakmákat fogta össze, érdekvédelmi tevékenységet folytatott, de kulturális és sporttevékenységet is kifejtett. A Győri Ipartestület 130 éves története kitér arra is, kik voltak azok a jelentős személyek, akik nélkül az ipartestület szegényebb lett volna, bemutatják azokat a díjakat, amelyeket az egyes szakmák kiválóságai elnyerhettek, köztük számos győri iparos polgár.


Bereményi Géza: Versek

Az Ünnepi Könyvhetet lezáró kötetbemutató főszereplője Bereményi Géza költő, színházi rendező volt, akivel Ihász Anna beszélgetett a verseskötetéről. A költő vallott gyermekkoráról, arról, hogy anyai ágról vette fel a nevét, nagyapja nevelte szeretettel, nevelőapjával problematikus volt a viszonya, mesélt arról, hogy milyen kalandos körülmények között menekült meg többször az azonnali katonai behívótól, mesélt születésének kalandos körülményeiről, és arról, hogyan alakult ki sokáig tartó termékeny munkakapcsolata Cseh Tamással – személyiségükkel remekül kiegészítették egymást. A megjelent verseskötet Curriculum Vitae-nek is felfogható, állomásról állomásra tértek át Ihász Annával az életútra, a témák mentén szóba került a politika éppúgy, mint a szerelem. A rendezvényt zenei betétek is színesítették, valamint szó esett a szerző közeljövőbeli terveiről is. A kiválasztott versek felolvasása felemelő esztétikai és intellektuális élményt jelentett, választ kaphattunk például arra, hogy a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben milyen életérzés jellemezte Bereményi belső világát.

Csiszár Antal
Fotók: Vas Balázs, Berente Erika, Pollreisz Balázs

2016.06.14
43