Az új Néprajzi Múzeumban a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a nagyközönség, többek között a népzenei és hangszergyűjteményt, vagy a hatalmas nemzetközi gyűjteményt is – hangzott el a június 3-i sajtótájékoztatón. A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium. A nemzetközi zsűri egyhangúlag a konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti az új Néprajzi Múzeumot. A kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat.

A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat), a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

A Kossuth téren töltött utolsó teljes év egyik izgalmas időszaki kiállítása A szabadság kódjai – jelek és jelképek a függetlenség jegyében címmel nyílik. A tárlat az 1956-os eseményeknek kevéssé ismert aspektusára, a forradalom szimbólumválasztásának egy máig ható üzenetére reflektál. Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely szimbólumokkal kódolták az áhított szabadságot a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok.

A kiállítás az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire is felhívja a figyelmet. Vásárlás és adományozás folytán a tárlat előkészítése során két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottunk. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható a kiállításon. A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Az év hátralevő részére tervezett kiállítások ismertetésekor a főigazgató ismét kiemelte a múzeum utolsó időszaki kiállítását, az ősszel nyíló, a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlatot. A kiállítás az utóbbi 140 évben Kínától Észak-Amerikáig és Észtországtól Közép-Afrikáig terjedő régiókban gyűjtött, valamint kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül, s a múzeum útra kelését jelképezi. A magyar és nemzetközi gyűjtemény egymásra reflektálva mutatkozik be, a múzeum megújuló kiállítás-politikájának megfelelően – hangsúlyozta az igazgató.

Ősszobor a Bismarck-szigetekről, szingaléz szellemmaszk, jávai táncmaszk, fétisszobrok, bálványok, kéregfestményen ábrázolt álomősök is láthatók a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlatán, a Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállításon. A néprajzi gyűjtemény művészeti galériában történő közzétételének legfontosabb kérdése, hogy az európaitól jelentősen eltérő ábrázolások megértéséhez milyen fogódzókat kínál a kulturális antropológia és a művészettörténet. Az érdekes kamaratárlat olyan alapkérdésekből indul ki, hogy vajon a törzsi alkotásokat művészetnek látja-e az etnográfus, aki ismeri e tárgyak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző, vagy csupán érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét? A kiállítás kiegészíteni kívánja a Picasso – Alakváltozások című tárlat anyagát, és értelmezi a törzsi művészet az európai modern művészetre gyakorolt hatását. Megmutatja, az afrikai maszkok felfedezése hogyan vezetett az Avignoni kisasszonyokhoz és a kubizmus születéséhez.

Megújult a Néprajzi Múzeum honlapja is. Az erősebb online jelenlét nem titkolt célja, hogy a költözés alatt is eleven legyen a kapcsolat a közönséggel. A honlap okostelefonra és tabletre is optimalizált. Az új site nagy hangsúlyt fektet a vizualitásra, az új design a múzeumot trendkövető és trendalakító helyként mutatja be. A P92 RDI által fejlesztett honlap felhasználóbarát, megjelenése friss, jól tükrözi a múzeum által képviselt minőséget és szellemiséget. A weboldal végre lehetőséget teremt arra, hogy a múzeum gazdag tárgyi, képi és hangzó anyagai a lehető legnagyobb számban és esztétikus formában táruljanak a látogató elé.

A fejlesztés által a múzeum egy-egy kiállításhoz kapcsolódó komplex tevékenysége is könnyebben követhetővé válik. Emellett a gyűjteményi adatbázisok – fotók, hanganyagok, kéziratok, mozgóképek – is közvetlenül és felhasználóbarát módon válnak hozzáférhetővé nem csupán a kutatók, de a nagyközönség számára is. Így az új honlapon már Bartók Béla digitalizált fonográfiahengereibe is belehallgathat a látogató. A digitális katalógus nagy előnye, hogy egy térkép segítségével vizuálisan is megjeleníthetők a gyűjtések.

A Néprajzi Múzeum élő kapcsolatokat ápoló, párbeszédet folytató közgyűjtemény. Ezt a törekvést hatékonyan támogatja a fesztivál-megjelenésekben rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázása. A Néprajzi Múzeum idén először három nagy nyári fesztiválon is képviselteti magát, a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Sziget fesztiválokon, mindenütt a megújulás üzenetét közvetítve.

Fotók: Néprajzi Múzeum honlapja
Forrás: kultura.hu