A Rákóczi-szabadságharc vezetői a kezdetektől kihasználták a nyomtatásban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy „a hadjárat indokait és céljait ismertessék a hazai és a külföldi közvéleménnyel”, ezért latin és magyar nyelven egyaránt megjelentettek kiáltványokat, röpiratokat és manifesztumokat. Rákóczi Ferenc ismerője és olvasója volt a korabeli nyugati újságoknak és folyóiratoknak. A Mercurius Hungaricust a kuruc tábornagy Esterházy Antal (1676-1722) felvetése nyomán adták ki. Amíg azonban Esterházy „a megindítandó lapot a magyar olvasóknak szánta a nép vigasztalása érdekében”, addig II. Rákóczi Ferenc a hírlapot egyértelműen azzal a céllal alapította, hogy „hétről hétre tájékoztassa a külföldi közvéleményt a kuruc hadviselés eseményeiről”. A latin nyelvet is a külföldi célközönség miatt választották, ugyanis „Rákóczi a lapot szinte kizárólagosan külpolitikai céljai szolgálatába állította”.

1705 júniusa és 1710 márciusa között, nem meghatározott időközönként, mindösszesen hat szám jelent meg, legalábbis jelenleg ennyiről van tudomásunk. Rákóczi rendeleteket adott ki, amelynek hatására a tábornokai híreket küldtek a hírlap számára, valamint a kancelláriához is érkeztek be tudósítások, ezek alapján a Rákóczi-szabadságharc legjelentősebb publicistájának tartott Ráday Pál (1677-1733) állította össze a Mercurius egyes számait. Ráday Pál Rákóczi belső, személyi titkáraként „a kuruc diplomáciai testület kézbentartója és legfőbb tájékoztatója volt”. Az 1705. június 5-én megjelent első számot a lőcsei Brewer-nyomda adta ki, ebből eljuttattak egy-egy példányt külföldi politikusokhoz és diplomatákhoz is. 1710-ben Bártfán három számot adtak ki, amelyeket „Bercsényi Miklós kancelláriájának közreműködésével Ebeczky Sámuel fogalmazott meg”. Egy-egy szám kb. 100 példányban jelent meg.

A Mercurius megjelentése részben elérte célját, mivel a Rákóczival szimpatizáló uralkodói udvarok és politikusok Lengyelországban, Poroszországban, Törökországban, Franciaországban, Svédországban kedvezően fogadták a hírlapot.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
Új magyar irodalmi lexikon, Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei;
Fehér Katalin: A magyar sajtó a 18. században (1705-1780). Elérhetőség: http://www.drfeherkatalin.hu/upld/S.2.1.pdf
A magyar sajtó története 1705-1892 1. kötet 1705–1848. Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.