A Mikes-kastély parkjában a múlt század kilencvenes éveinek elején kaszáló félkarú ember – ha megbékélt Istennel és a sorsával – minden bizonnyal Háromszék legismertebb magyar erődtemplomába jár vasárnaponként istentiszteletre. Mert nem csak a szászok emeltek erődtemplomokat, mentendő életüket és értékeiket a rabló, fosztogató ellenséges betörések idején, a magyarok is rákényszerültek erre, hiszen a szászok lakta vidékek mellett a székely székek is ugyanúgy a hadak útján voltak folyamatosan, szerencsétlenségükre. Zabola erődtemplomát természetesen még a katolikusok építették, vélhetően Árpád-kori alapokra, a 15. század hetvenes éveiben, későgótikus stílusban. A kezdetben nyolc méter magas, lőrésekkel és gyilokjáróval ellátott várfal is nem sokkal ezután készülhetett el, vizesárokkal és egy déli híddal, kaputoronnyal. Aminek alapjaira 1847-ben építik fel a jelenlegi harangtornyot. 1838-ban, egy a környéken gyakori földrengés után a kilenc támpillérrel megerősítet, 1,8 méter vastag falat is visszabontják a jelenlegi magasságára. Így eltűnnek a lőrések és a gyilokjáró is, de vannak olyan feltételezések, hogy a templomon szász mintára volt még a hajó és a pontosan keletelt szentély felett is egy szint, lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal, ami szintén elbontásra került valamikor.

Arról sem szólnak a források, hogy mikor szerezték meg a reformátusok a templomot, de bátran a 16. századra tehetjük a foglalást. Az viszont valószínű, hogy a későgótikus átépítés egy 1473-as földrengés után történt, ekkor lett hosszabb a szentély és magasabbak a hajó falai, a déli oldalra pedig csúcsíves ablakok kerültek. Ekkor készülhetett el a szentély hálóboltozata is, aminek gyámkövei, a „tatárfejek” maradtak meg ebből az időből a templomban. A reneszánsz kazettás mennyezetet gróf Teleki Krisztina és fia, Zsigmond pénzén készítették el. A Mikesek katolikusok voltak, a kastély parkjában álló kápolnába jártak misére, míg ennek tégláiból fel nem épült a falu katolikus temploma. A 124 festett virágos kazettára csokros, vagy vázás virágos mintákat festettek, mindegyik egyedi darab, kettőn ritkaságszámba menő állati motívumok is előfordulnak. (Az egyiken a virágok szárának végein csőrös sárkányfejek vannak, a másikon pedig egy kétfejű sas áll a tekergőző kígyók felett.) A szentély kazettái 1759-re lesznek készen, de ezeknél sokkal szebbek a hajó és a karzat mellvédjének 1772-re a helyükre kerülő, sötétzöld tónusú fatáblái. Az 1802-es földrengés után a déli bejárat (gyönyörű, egyenes záródású reneszánsz kerete van!) elé épült portikusz és a torony mennyezetére egy helyi tanítónő, Mátyásné Csekme Ida festett kazettákat.

Az erődtemplom Révhelyi Elemér képein a harmincas-negyvenes években (forrás: mandarchiv.hu/Kuny Domokos Múzeum)

A templom kazettás mennyezete (forrás: mandarchiv.hu/MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

A földerengéseket követő felújítások során gótikus szentségtartó fülke és homokkő sekrestyeajtó kerül elő a szentélybe. És valami isteni csoda folytán az 1588-ban Basa Tamás (tetteiről Kós Károly Varju nemzetségében is olvashatunk) által adományozott, és az 1644-ben öntött másik harangja is a helyén maradt. Az ovális templomkertben pedig ott áll Mikes Kelemen honvéd ezredes síremléke, aki Bem levele szerint a tábornoki kinevezése előtt halt hősi halált. A várfal előtt pedig 1991 óta Mikó Imre szobra áll.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu