720

Eltűnt világ a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz Atlantisz gyermekei című előadása

Kitartás, pontosság, merészség, bizalom. Ezek a legfontosabb értékek a cirkuszművészetben és a Fővárosi Nagycirkusz által bemutatott varázslatos világban, Atlantiszban. A produkciók során őselemek és izmok csatájának lehetünk tanúi, a színpadi varázslat legyőzi a fizika és az értelem törvényeit. Az előadást augusztus 28-ig tekintheti meg a közönség.

Zsúfolt parkoló, izgatott gyerekzsivaj, a levegőben pattogatott kukorica- és nyalókaillat terjeng. Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, a Fővárosi Nagycirkusz előtt vagyunk, nem sokkal az előadás kezdete előtt. Bent, az épületben az izgalom tovább fokozódik, majd elhalványulnak a fények és kezdetét veszi a varázslat.

„A gyerekek nagyon őszinték. Szívük szerint reagálnak mindenre. Ha tetszik nekik, amit látnak, ujjonganak, örülnek, tapsolnak. Amikor boldogok, nevetnek, ha bánatuk van, elcsendesednek, és ezt lehet érezni a színpadon” – mesélte Tarsoly Krisztina, az előadás konferansziéja.

Az Atlantisz gyermekei című előadás azonban nemcsak a gyerekek érdeklődésére tarthat számot, sok technikai újítást is tartalmaz. A cirkusz egyedülálló szökőkútrendszerrel dolgozik. Az egész porond egy hatalmas, nyolcszögletű szökőkút, egyenként emelhető vagy süllyeszthető cikkekkel. A 80 tonnás rendszerben 11 ezer liter vizet mozgat 700 fúvóka, amely akár 18 méter magasra is képes feltörni. Az élményt még teljesebbé teszi a megvilágítás. A víz fénytörő és fényelnyelő hatásának köszönhetően egészen különleges látványvilágban lehet részük a cirkuszlátogatóknak.

Ám a technika önmagában, művészek nélkül nem sokra lenne elég. Az előadás során lélegzetünket visszafojtva figyelhetjük, hogyan sétál egy úr a magasban, két hegedülő hölggyel a vállán, egy vékonyka dróton. Először csak vízszintesen, majd fölfelé is. Vagy hogyan lehet lábbal zsonglőrködni, egy zongora tetején lévő pálcán kézen állni, esetleg egy kínai rúdon kinevetni a gravitáció törvényeit.

„Én nem cirkuszi közegből jövök, de nagyon csodálom a cirkuszművészeket. Elképesztő, hogy az emberi határokat meddig lehet kitolni, feszegetni, mi mindent ki lehet hozni magából az embernek” – mondta Tarsoly Krisztina, aki ha nem a cirkuszban alakítja a tündérbohóclányt, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze.

A csodák pedig egyre csak jönnek. Kristóf Krisztián, a Gentleman-zsonglőrködés nagymestere egyetlen szivaron egyensúlyoz négy széket és egy asztalt egyszerre, majd egy égő szivardoboz is előkerül, csak úgy levezetésképpen. Egy duó „quick change” műsorszámában olyan gyorsan és sokszor öltözik át a színpadon, hogy a színésznők sorban állnak majd a receptért, miként lehet két másodperc alatt hajpánttól cipőig átöltözni. Az illuzionisták válogatott középkori kínzóeszközöket próbálnak ki egy hölgyön, akinek természetesen semmi baja nem esik.

Hogy az állatbarátoknak is kedvezzenek, idomított kutyasereg és autót vezető, görkorcsolyázó arapapagájok lágyítják a közönség szívét. A medvéket és egyéb veszélyes állatokat Berlinben hagyták (ott léptek fel előtte az előadás gerincét alkotó orosz és ukrán művészek), a Fővárosi Nagycirkuszban csakis olyan állatok léphetnek fel, amelyek boldogan élnek és dolgoznak együtt az emberrel.

Az előadás a végéhez közeledik, Atlantiszból vissza kell térni a földre. Ám valami megváltozott, már nem olyan szürke és kietlen minden, mint előtte, sőt: a gyerekek a porondon még az okostelefont is letették. És bár a színes ruha és a festék már lekerült róla, a tündérbohóclánynak még az utcán is biztosan van számunkra egy huncut mosolya.

Készítette: Liska Enikő
Forrás és fotó: www.fnc.hu
Forrás: kultura.hu

2016.05.28
3