Déry Tibor sokoldalú volt, próbálkozott verseléssel, drámaírással, de számomra ő mint prózaíró jelentős. Nem a „nagyregényeit”, hanem kisebb lélegzetű műveit, novelláit kedvelem. Írásai gazdag fantáziáról árulkodnak, látásmódja különleges. Néha a szürrealizmussal határos víziókat fest elénk, az általa ábrázolt jelenetek időnként groteszk hatást keltenek, de mindenképpen fotószerűen pontosak.

A címben szereplő Eszter nevét egy késői műben, A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényben olvashatjuk újra meg újra. Egész egyszerűen elképesztő, hogy 77 évesen írta ezt a különleges műfajú, elképzelt riportot. A történet magva valóságos. A nemzetközi sajtó részletesen tárgyalta azt a botrányos esetet, amikor a Rolling Stones koncertjén a motorbiciklis „rendfenntartók” megölték az afroamerikai Meredith Huntert. Déry azonban átlépte a valóság határait, elegyítette az altamontai és a woodstocki fesztivál helyszíneit, körülményeit; a riportázs főhősének szerepébe pedig egy Magyarországról emigrált párt, Esztert és Józsefet helyezte. Írásában szinte apokaliptikus képeket fest az irányítatlan, fékevesztett tömegről, a madarak baljóslatú felhőiről. A sejtelmes kezdet után tragikus a vég: József hosszas keresést követően megleli Esztert, aki aztán tragikus körülmények között meghal.

Nem tudom, hányan olvasták annak idején Déry kisregényét. Ami bizonyos, hogy fiatalok tömegei énekelték a történet felhasználásával készült musical dalait. Déry művét Pós Sándor alkalmazta színpadra, zenéjét Presser Gábor írta, dalszövegeit Adamis Anna szerezte. A darabot 1973-ban a Vígszínház mutatta be, a mű azonnali kasszasiker lett, elnyerte a kritikusok és a nemzetközi színházi világ tetszését is.

Luca története más. Ő itthon maradt, hűséges volt országához és férjéhez. Ha magam elé akarom képzelni őt, az ifjú Törőcsik Marit látom fekete-fehérben, mert Makk Károly anno így készítette el filmjét Luca  helytállásáról. A Szerelem című film Déry két novelláját gyúrja egybe: a Két asszony és a Szerelem címűt. A történet alakjai, képei egymásra vetülnek, mint a diaporáma képkockái, s válnak aztán eggyé, borzongatóvá és feledhetetlenné. Ez a történet megmarad nekünk. Ehhez kellett Déry saját élménye a diktatúráról, íráskészsége és bátorsága, hogy papírra vesse e sorokat. Kellett Makk Károly rendező tehetsége; Tóth János operatőr empátiája és szakmai hozzáértése. Kellett hozzá Darvas Iván, Darvas Lili és Törőcsik Mari zseniális alakítása. A filmet 2000-ben a The Guardian filmkritikusa beválogatta a XX. század legjobb 100 filmje közé. A szerelemnek ezer arca van. Ha Shakespeare Júliája a lobogás, Déry Lucája a hosszan izzó zsarátnok... Ha eddig kimaradtak volna Önöknek Déry írásai, előbb olvassák, s csak aztán nézzék a filmet!

Niki egy foxi, némi drótszőrű beütéssel. Ennek a keverék kutyának a története sok iskolában kötelező olvasmány, érettségi tétel, állítólag ezért a művéért terjesztették fel Déryt a Nobel-díjra. Niki nem egy állatmese hőse, hanem az ötvenes éveké. Niki hányatott élete olyan, mint gazdáié, az Ancsa házaspáré, a történelem által megnyomorított, szerencsétlen kisembereké egy illogikus,  elembertelenedett világban. A nehéz éveket Ancsáék túlélik – hisz az ember oly sokat kibír – de a kicsi kutya belepusztul.

Igen, ezek a történetek őrzik meg Déry Tibor nevét, ezeket fogjuk olvasni még évtizedek múlva is. Ráadásul Philemon és Baucis modern, 1956-os „átiratát” még nem is említettem, pedig kellett volna. Makk Károly ebből is készített egy remekmívű filmet, amit szerencsére október végén rendszeresen vetít valamelyik televíziós csatorna. Figyeljék a műsorújságokat, mert Bulla Elma és Páger Antal játéka még intenzívebb élménnyel ajándékozza meg azokat, akik időt szakítanak Déry Tibor életművének megismerésére.

Berente Erika

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.