910

Arany Jánosra emlékezünk jövőre


Az Országgyűlés Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et a költő születésének 200. évfordulója alkalmából – erről március 30-án hoztak határozatot a Parlamentben. Arany János magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára volt, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.

A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el a kormánypárti politikusok határozati javaslatát, amelyben a nemzet költőjének, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségének nevezik Arany Jánost. A parlament döntésével kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza az Arany János munkásságáról szóló rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését „mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében”.

Arany János a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarokköve, nemzeti identitásképző ereje máig ható – írták az előterjesztők. Arany János magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára volt, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Nevezték szalontai nótáriusnak, de szülővárosában a „hallgati ember” titulussal illették. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit 8 kötetben 1884-1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887-1889-ben. Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Stróbl Alajos mintázta, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állították fel, és 1893 tavaszán leplezték le. Tiszteletére portrészobrot avattak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban a Dóm tér keleti oldalán (a szobor szintén Stróbl alkotása.) Szintén szobrot állított nagy szülötte tiszteletére szülővárosa, Nagyszalonta is.

Forrás: kultura.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.04.05