846

Csongor és Tünde-bemutató a Nemzeti Színházban

MTI

Vörösmarty Mihály drámai költeményét, a boldogságkeresésről szóló Csongor és Tündét mutatta be Vidnyánszky Attila igazgató rendezésében a Nemzeti Színház pénteken. Vidnyánszky Attila az MTI-nek a premier előtt arról beszélt, hogy régóta készül a mű színpadra állítására. „Ez az egyik legszebb szöveg, amit magyar ember írt”, mindig aktuális, izgalmas, az élet legfontosabb kérdéseiről szól - fejtette ki az 1830-ban született Csongor és Tündéről.

Jövőre Katona József Bánk bánját, majd Madách Imre Az ember tragédiája című művét állítja színpadra, hogy a magyar drámairodalom e három alapműve felkerüljön a Nemzeti Színház repertoárjára - ismertette. „Az emberben ezek a művek ott élnek benn. A Tragédiát folyamatosan rendezem, még amikor nem rendezem, akkor is” - jegyezte meg. Hozzátette: jó dolog végiggondolni a mű alapkérdései: élet, halál, kísértések... A csongori utat végigjárva eljutni abba az állapotba, amikor már méltók vagyunk a nagy szerelem befogadására, vagy „belegondolni abba a tündei áldozatba, hogy az öröklétet feláldozzuk a földi szerelemért.”

Az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmese a rendező szerint nehéz mű, mert nehéz megtalálni benne az egyensúlyt. Két út kínálkozik: vagy meseként állítják színpadra, vagy metafizikai drámaként. „Mind a kettő benne van, az arányokat kell megtalálni” – mondta. Arról is beszélt, hogy a meséből fokozatosan emberi dimenzióba emelkedik a történet. „A végére már nem ördögök, nem manók és tündérek, hanem mai emberek játsszák az előadást” - mondta, hozzátéve, hogy a mese kellékeit is szerette volna megőrizni, de a történet fokozatosan átalakul komoly, élet-halál kérdéseit feszegető drámává. Kiemelte: ugyanakkor az előadást nem szabad túlságosan elkomorítani, a színpadot a derű uralja, amely a végén győzedelmeskedik.

Elindul Csongor, végigjárja a világot és ugyanoda ér vissza, „körbemegyünk a csillagrendszereken és megtaláljuk sajátmagunkat” - fogalmazott. Az előadás legalább annyira szól a felnőtteknek, mint a gyerekeknek – mondta. Az előadás zenéjét, miként más rendezéseiben is, maga állította össze. „A zene ugyanolyan fontos, mint a szöveg” - hangsúlyozta, hozzátéve: az előadásban több helyen feltűnik például a Góbé zenekar muzsikája, de nagyon széles a zenei sáv.

A díszlettel szimbolikus teret hoztak létre, amely átalakul, „visz le a föld alá és emel a csillagok közé”, körkörös, gyűrűs mozgással. Ez is azt a gondolatot erősíti, hogy magunkhoz kell visszatalálni: Csongor elindul és megtisztulva, kiölve magából ördögeit, gyarlóságait lehullajtva, átalakítva válik méltóvá arra, hogy egy ekkora áldozatot hozó nő, Tünde szerelmére méltó legyen - fejtette ki. A jelmezek is leképezik azt a folyamatot, amelyben a szereplők lassan emberi dimenzióba kerülnek - mondta -, az ördögök emberek, a nemtők igazi gyerekek, Mirigy pedig mesefigurából 21. századi alakká válik.

Csongort Fehér Tibor, Tündét Ács Eszter, Mirigyet Nagy Mari alakítja. Ilmaként Szűcs Nelli, Balgaként Szarvas József látható. Mellettük Ivaskovics Viktor, Rubold Ödön, Blaskó Péter, Olt Tamás, Rácz József, Bakos-Kiss Gábor, Tóth Auguszta és Szabó Sebestyén László játszik a produkcióban, amelyben az Újbudai Babszem Táncegyüttes növendékei is közreműködnek.

Forrás: MTI
Fotó: Kallos Bea

2016.03.14