Asszony a vérpadon

Kiállítás a Múzeumházban

Szeptember 25-én nyílt a Múzeumházban (Bécsi kapu tér 4.) Asszony a vérpadon címmel időszaki kiállítás Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamint a Múzeumház szervezésében Korponayné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony kivégzésének 300. évfordulójának alkalmából.

Ma már közismert tény, hogy Géczy Juliannát, a lőcsei fehér asszonyt az egykori győri városháza – ma a városi levéltár épülete – börtönében tartották fogva, és itt kínozták meg, végül 1714. szeptember 25-én a Széchenyi téren felállított vérpadon lefejezték. Elítélni Mosonmagyaróváron ítélték el, a két évig tartó per ugyanis ott zajlott le. Holttestét a Káptalandombon volt temetőben helyezték örök nyugalomra. Mindezen információkat dokumentumok erősítik meg, melyek a Bécsi Bűnügyi Múzeumban, ill. a győri városi levéltárban találhatók meg. A győri városi börtön leghíresebb rabjának történetét Thaly Kálmán és Jókai Mór írta meg, Maár Gyula pedig – Jókai regénye alapján – filmet készített róla (1976), melyben Törőcsik Mari játszotta el a szépasszony szerepét.

Géczy Julianna, Géczy Zsigmond kuruc ezredes és Bakos Judit leánya 1680 körül született. Húsz évesen feleségül ment Korponay Jánoshoz, a Hont vármegyéből származó nemesúrhoz. 1710. február 13-án összejátszva szeretőjével, Andrássy István generálissal, a kuruc kézen lévő Lőcse várába beengedte a császári csapatokat. 1712 márciusában Pálffy János tábornagynál feljelentést tett, hogy Rákóczi által írt leveleket adtak át neki kézbesítésre, s e levelek egy fölkelés előkészítéséről szóltak. E feljelentés sok embert kompromittált, így rágalmazásért bíróság elé állították. A nemesi bíróság – nehogy a vádak alapján az uralkodó titkos kuruc szervezkedésre hivatkozva elzárkózzék a szatmári békepontok teljesítése elől – halálra ítélte. Ez az a legenda, amelyet Jókai alapozott meg, és máig ez él a köztudatban. A valóság azonban az, hogy szegény nemesasszonynak mindössze diplomáciai szerepe volt, azaz üzeneteket közvetített a kuruc és a labanc nemesek között, ugyanis az apja a kurucokhoz, a férje pedig – legalábbis eleinte – a labancokhoz húzott. Még az is megesett, hogy az apja próbálta bevenni a várat, amit a férje védett.

A lőcsei vár ostromakor (1709-1710) Julianna éppen ott volt. Közvetített a védők és az ostromlók között – miközben egy romantikus közjátékra is maradt ideje Andrássy István kuruc generálissal. Szó sem volt arról, hogy beengedte volna Georg Löffelholz altábornagy csapatait a városba, a tárgyalásokat követően a védők szabályosan megadták magukat. Az asszony vesztét az okozta, hogy a vesztes szabadságharcot lezáró szatmári békét követően az udvar és a magyar rendek érdekeit sértő ügybe keveredett, ezért fogták perbe, ítélték el, s fejezték le.

A tárlat október 22-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között.

tmoni
Fotók: Csendes Richárd

2014.10.02