1693

Életmentő derűcseppek


Hétfő reggel, még mindig esik, tumultus a buszon, az emberek morgolódnak. Miért nem adja át a helyét?! Ezek a mai fiatalok! Miért nem küldenek csuklós buszt, ha ilyen sokan vannak?... Az emberek minden feszültsége és szomorúsága ott sűrűsödik ezen a kicsi buszon, a Szent István úton haladva a Városháza felé. Ilyenkor eszembe jut, hogy a jókedv egy erő, és minél nagyobb a sötétség kint, annál nagyobb szükség van a belülről jövő derűre.

A nevetés olyan, mint egy fénysugár a rosszkedv sötétjében, mely felszabadít a feszültségek és aggodalmak terhe alól. Egy szellemes gondolat táplálja a pozitív érzelmeket, kiemeli a tudatot, így képes olyan nézőpontot mutatni, ahonnan megláthatjuk a nehézségek megoldását. Nagyon fontos, hogy az igazi szívből jövő nevetés hidakat teremt az emberek között.

A jóízű nevetésnek jelenlegi orvosi kutatások szerint az egészségünkre és a közérzetünkre is nagyon sok jótékony hatása van, mivel egyéb pozitív következményei mellett endorfint, avagy antistressz-hormont szabadít fel. A felszabadult, vidám nevetés csökkenti a vér koleszterinszintjét és szabályozza a vérnyomást. Hozzájárul a mentális állapot optimalizálásához, amelytől csökken a betegségekre való fogékonyság.

A szívből jövő kacagás feltétele, hogy másokkal együtt és ne másokon nevessünk. A nevetésnek ez a szintje döntően segíti a csapatszellem kialakulását. Ehhez az embernek humorérzékre van szüksége, a humorra való fogékonyságot pedig kötik az intelligenciához. Joggal, hiszen mindkettőben benne van az a képesség, hogy felülről rá tudjunk nézni egy helyzetre. Ez az erő életmentő is lehet.

Örkény István, az abszurd humor egyik mestere példát mutatott arról, hogyan őrizhetjük meg a humorérzékünket a legnehezebb helyzetekben. Négy évig volt különböző hadifogolytáborok lakója, és ez életének meghatározó élményévé vált. A háborút a legtöményebb életnek nevezi, hisz minden percben ott les a halál. Lágerek népe című kötetében írja le élményeit, olyan nézőpontból, ahonnan a legsötétebb pillanatokban is láthatóvá válik a komikum. Elmeséli, hogy a fogolytáborban élő férfiak színházi előadásokat szerveztek maguknak, hogy elaltassák kínzó éhségüket és honvágyukat. A legnagyobb hatást mindig az váltotta ki, amikor a színpadon megjelent a "nő", hisz a nézők többsége évek óta nem látott igazi nőt.

"Az első "nőt" Júlia szerepében láttam. Egy kölni lakatos játszotta ezt a kis jelenetet, Heinz Hühnerbein nevű. A tenyérnyi kis erkélyen állott, fején gyönyörű aranyszínű, hullámos haj. A haja rézdrótból volt, amit a fiúk a gyárból "szereztek". Lehetett vagy ötkilós a paróka: Julika kissé roskadtan járt, de kacéran. Fehér csipkeruhája kötszerből készült, a háta derékig meztelen, s a bal lapockáján hosszú, rózsaszínű heg. Sztálingrádnál kapta a sebet Júlia, egy orosz robbanólövedéktől..."

Milyen lelkierőre volt szüksége Örkénynek, hogy így tudja látni a helyzetet? Mintha kívülről, kiemelkedve nézte volna mindazt, amelynek maga is elszenvedője volt.

Arisztotelész a Poétikában azt írja, hogy a komédia, a humor és a jambikus költészet az igazság hatékony közvetítői és a katarzis, avagy az érzelmi megtisztulás elindítói.

Ha a humorérzék jótékony hatásaira gondolunk, már csak az a kérdésünk lehet, hogy vajon fejleszthető-e? A humorérzéket nemcsak az intelligenciához kapcsolják, a bölcsek egyik fontos jellemzőjének is nevezik. Ha ez így van, akkor ebből az következik, hogy a szellemi fejlődés, tanulás része, hogy az ember humorérzéke is fejlődik. Minél bölcsebb valaki, annál inkább képes felülemelkedni a nehézségeken, és nevetni rajtuk. És ami a legfontosabb, képes kinevetni saját tökéletlenségeit. Ez az első lépése annak, hogy le is győzze őket. Aki pedig erre képes, az belső derűjével képes másokat is jobb kedvre hangolni.

A nevetés olyan érték, amit egyes gondolkodók egyenesen isteninek neveznek, az antikvitásban az istenek egyik fontos ismérvének tekintették, egy i. e. III. századi egyiptomi papirusz pedig a világ teremtés folyamatához is kapcsolta.

Arisztotelész szerint: "Az ember az egyetlen élőlény, amely nevetni képes." A lehetőségünk tehát adott, rajtunk múlik, hogy a derű mennyire válik részévé az életünknek.

"Valami csodálatos dolog történt velem. A hetedik mennyországban éreztem magam. Ott ült az istenek gyülekezete. Különös kegy folytán elmondhattam egy kívánságomat. ,,Szeretnél - mondta Merkur -, szeretnél fiatal lenni vagy szép, hatalmas vagy hosszú életű, akarod-e a legszebb lányt vagy valami mást abból a sok csodából, melyet a kincseskamrában őrzünk, válassz hát, de csak egy dolgot.'' Egy pillanatra zavarba jöttem, s aztán így szóltam az istenekhez: Tisztelt kortársak, azt az egy dolgot választom, hogy mindig velem legyen a nevetés. Egyetlen isten sem szólt semmit, hanem mindnyájan nevetni kezdtek. Ebből már tudtam, hogy kérésem teljesül, és úgy találtam, hogy az istenek megfelelő módon tudják kifejezni magukat; hiszen nem lett volna illő, ha komoly hangon így válaszolnak: legyen akaratod szerint." Soren Kierkegaard: Vagy-vagy – részlet


Szabados Éva

Kapcsolódó program: Nevetésterápia – avagy Humor és önismeret előadás gyakorlatokkal
http://kszk.sze.hu/tudomany-a-campuson-kutatok-ejszakaja


A kép a http://commons.wikimedia.org/wiki/Main_Page szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt található.

2014.09.24