A kötet szerzője szerint – amint azt a cím is jelzi – minden olvasni tudó korosztálynak, a hatévestől a matuzsálemi korig ajánlott a versgyűjtemény olvasása, hiszen mindenki megtalálhatja benne önmagát, ha a gyermekkor nyíltságából, kíváncsiságából megőrzött valami a szívében. Ugyanis nem szabad ezt teljesen elveszteni, „felnőtté válni”.

A költemények játékos rímelésűek, mondóka-szerűek, komoly tartalommal vegyítve, a versek soraiból történelmi eseményekre történő célzások, helynevek „köszönnek vissza”. Egy olyan költő rejtőzik e verssorok alkotója mögött, aki poétai elkötelezettséggel tart ébren korproblémákat minden korosztály számára, emészthető formába öntve.

A költő beszélgetőpartnerének szerepét Bogár Erika, a megyei könyvtár munkatársa töltötte be, aki maga is író. Kérdései alapján kibontakozott előttünk Szőcs Géza alkotói múltja, aki politikusként is ismert – arra törekedett, hogy e kettős szerep elváljon életében, ezen az esten az esztétikum volt a főszereplő.

A kötetből számtalan részlet felolvasására került sor, a lelkes és nagyszámú publikum így közvetlenül lehetett részese a költemények keltette atmoszférának, s a költő üzenete személyesen jutott el hozzájuk. A könyv rajzos illusztrációi kifejezik a tartalom és forma egységét, nevezetesen a grafika formanyelve hogyan erősíti fel a Gutenberg-galaxis nyújtotta lehetőségeket.

Szőcs Géza élete útja göröngyökkel volt nehezített, megtapasztalta a diktatúra természetét, élt külföldön, s ott felkeresett emigrációban élő író sorstársakat. Megtudtuk, hogy a nyolcvanas években a San Diegóban élő Mária Sándor nyomorgott, valamint azt is, hogy baráti kapcsolat fűzte Faludy Györgyhöz, aki szerinte a maga nemében páratlan személyiség.

Költőnk a Pen Klub elnöki tisztségét viseli, ebben a minőségében a Janus Pannonius Alapítvány fűződik a nevéhez, amely kiváló külföldi irodalomművelőket részesít az elismerésében. Az ösztöndíj odaítélésénél a minőség mellett a magyar irodalom népszerűsítése is szempont; az alapítványi díjat elnyert írók, költők hazájukban a magyar irodalom népszerűsítői lehetnek, ez tehát egy termékeny kultúrmisszió is egyben.

A beszélgetőtárs, Bogár Erika teljesítménye elismerésre méltó, remekül kézben tartotta a beszélgetés fonalát, kérdéseivel, benyomásainak közlésével valóban teljes képet nyerhettünk Szőcs Gézáról, akinek a résztvevők között több gyermeke is megjelent.

A tapasztaltak, személyes benyomások alapján tehát minden irodalom iránt érdeklődő figyelmébe ajánlom a kötetet, olvassák el, s leljék örömüket a sorok varázsában!

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina