1042

Internesönel Men Déj

Férfiak napja a megyei könyvtárban

November 19-én – mely nap 1999 óta a nemzetközi férfinap – egy hangulatos rendezvény részese lehettem, rendhagyó színházi előadást láhattam a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában (Baross Gábor u. 4.).

Az átlagnézőnek a színházi előadás kapcsán egy előre elrendezett koreográfia alapján lezajló történéssor jut eszébe, ahol a passzív befogadó szerepét játssza. Ettől elütött a görög színház, ahol a nézők beszólhattak, érzelem-megnyilvánulásaikat verbálisan, de még fizikálisan is kifejezésre juttathatták – ott a színház a politizálás színterének számított. Napjainkban pedig megvan az a lehetőség, hogy színész és közönség együttes ötlete alapján formálódjon a színpadi esemény, tehát a néző megvalósíthatja a saját színházát. Ötleteivel, hozzászólásaival meghatározhatja a színházi estet, vagy legalábbis a fő irányait. Természetesen szükségeltetik a másik oldal, hogy a résztvevői ötleteket mintegy "konyhakészre” formálja, megvalósítsa, mégpedig ott helyben, azonnal. Ezt hívjuk improvizációs színháznak, s az egész roppant szórakoztató.

Az Import Impró Társulat produkciói pontosan erre hajaznak. A szóban forgó estén Férfinapi etűdök címmel léptek a pódiumra. Sejteni lehetett, hogy itt a téma nem komor, hanem játékos és vidám lesz, s ahogy a teremtés koronájának mondott masculinok nem lehetnek meg feminin ellenpólusuk nélkül (humán anód és katód), a férfinapi etűdökben is szükség volt női szereplőre. Ezen az estén a férfiak javára 3:1 arányban alakult a színészek nembeli eloszlása. A komédia eszközeivel jelenítettek meg humoros fordulatokat, típusok, jellemek elevenedtek meg az alkalmi színpadon. Mind a női, mind a férfi társadalom képviselői az előttük játszódó jelenetek alapján szembesülhettek esendőségeikkel, színlelési képességeikkel. Az adott szerepjátékokat a szaggatott beszélgetésmód jellemezte, demonstrálva, hogy bizonyos témákban milyen nehéz megnyilatkozni, hogy mondanivalónkat gyakran kényszerülünk sokszorosan "sztaniolpapírba" csomagolni, gyakran szinte megnémulunk. Találkoztunk a mindennapi életben előforduló főnök-beosztott kapcsolattal: hogyan viselkedjünk, ha a főnök és a beosztott között másféle viszony is kialakul vagy kialakulhat. A nő mint a rend szimbóluma jelent meg: parabolisztikus módon figurázták ki a már-már tisztasági kényszer rabságában élő nő és a kimondottan nagyvonalú, rendetlen férfiú közti  eltérést.

Korábban a társulat több előadását tekinthettem meg, és mindig csodáltam talpraesettségüket, ahogy minden helyzetből szinte azonnal egy élvezetes sztorit tudnak varázsolni, testbeszédük hitelesen közvetíti alkotói szándékukat. Biztosan a jövőben is sok örömet szereznek majd eredetiségükkel, frissességükkel az őket megtisztelő közönségnek.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

2015.11.20
13