Szemelvények Kiskút történetéből

Várostörténeti puzzle – 36. rész

Ha megkérdeznénk a győrieket, mit jelent számukra Kiskút, valószínűleg minden korosztálynak más és más jutna eszébe róla. A kicsiknek az állatkert, a fiataloknak a műjégpálya és a sportcsarnokok, a középkorúaknak a régi május 1-i majális, a vidámpark és kertmozi, az időseknek a ligetben tett séták, fürdőzések az Iparcsatornán, a kiskúti búcsú és zarándokhely…

Lehetnek azonban olyanok is, akik nem hallottak még róla: induljunk hát egy képzeletbeli sétára, melyben a teljesség igénye nélkül, vázlatosan felidézem Kiskút történetét, és bemutatom mai arculatát. A győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében igazi „kincsekre” bukkanhat az érdeklődő.

Kiskút területét a Mártírok útja (régen Budai út)-Iparcsatorna-Puskás Tivadar út (régen Teleszky út) zárja közre, mely jól kivehető a madártávlatból készült címlapfotón (Győr-Moson-Sopron: ortofotók, 2001, részlet).

A Győr környéki régi településeket körvonalazó 13. századi térképen már jól kivehető a későbbi Kiskút területének körvonala:

Fátay Tamás: Győr: városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között: Kiskút a Buda felé vezető úttól délre, a Névtelen falutól keletre eső terület

A 19. századi katonai felmérések térképén még Bründl, ill. Bründel néven szerepel. (A képen halványan jelölve a mai Iparcsatorna vonala):

Mai elnevezését feltehetőleg arról a forrásvízzel táplált kútról kapta, mely a környéket látta el ivóvízzel.

A Hazánk című helyi lap 1847. augusztus 5-i száma így ír róla:

A liget megvalósításának ötlete már gróf Zichy Ottó fejében is megfogalmazódott, melynek hangot is adott az Egy eszme című írásában a Győr Közlöny 1863. januári 8-i számában:

Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása című művében (1874) így jellemezte Kiskutat:

A Budapesti Hírlap 1895. május 12-i számában is jelent meg egy rövid hír Kiskútról:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai 9. Győr megye című könyvében (1909) így ír róla: „Győr egyetlen kirándulóhelye a „Kiskút”, a régi vízvezeték forrástelepe, a hol a város tetemes áldozatokkal remek parkot létesített, gyönyörű fenyvessel, a melynek kibővítése tervbe van véve.”

A Győri Közlöny c. kereskedelmi és szépirodalmi lapban rendszeresen jelentek meg a kiskúti „mulatóhelyiséggel” kapcsolatos hirdetmények. Ezekből a cikkekből sok értékes információhoz jutunk. A mulatóhely megnyitásáról szóló értesítést maga a bérlő tette közzé a helyi lapban.

Győri Közlöny, 1866. március 29.:

Győri Közlöny, 1871. április 27.:

A bérleti hirdetést a győri italmérők társulata jelentette meg, amelyből kiderül, milyen ingatlanok tartoznak a létesítményhez.

Győri Közlöny, 1878. szeptember 5.:

A győri ének- és zeneegylet rendszeresen kirándult Kiskútra, de a lövész-, a tűzoltó-, a csónakázó-egylet és a dalárda is gyakran tartotta itt rendezvényeit.

Nagy eseménynek számított Kiskúton a majális is, melyre kivonult az egész város.

Győri Közlöny, 1874. május 14.:

Húsvét hétfőjén tartották a galambi búcsúi mulatságot Kiskúton, mely nagy népünnepélynek számított a győriek körében.

A beszámolóban olvashatjuk, hogy az ide látogatók örömét megkeserítette a poros környezet és a közeli sertéstelep bűze. A panaszok hatására a győri szépítő-egylet 1890. április 9-i közgyűlése tervbe vette Kiskút környékének „parkírozását”. A huszonhárom holdnyi területet két ütemben telepítették be. Az első fákat 1892-ben ültették Petz Ármin budapesti főkertész tervei alapján.

Gyárváros Győrben (2007):

Győri Közlöny, 1892. július 10.:

Korának országosan ünnepelt költőjét, Harsányi Lajost is megihlette Kiskút, Győri Hírlap 1934. március 4.:

Kiskút jelentős szerepet játszott Győr vízvezetékrendszerének kialakításában is. A gazdaságilag erősen fejlődő város még az 1870-es évek elején is a Dunából és a Rábából merített, és hordós talyigákon házhoz szállított, kétes tisztaságú vízre volt utalva. A város közgyűlése is foglalkozott a vízmű-létesítés gondolatával, de a beérkező javaslatok kivitelezésére szűkös anyagi fedezet állt rendelkezésre.

1875 tavaszán T.R. Cramton angol mérnök ajánlata a Kis-Dunából szivattyúzott vizet juttatta volna a vízvezetékbe. A bencés gimnázium tudós tanára, Bierbauer Lipót a mesterségesen átszűrt folyóvíz helyett a természetesen szűrt talajvizet ajánlotta ivóvíz céljára felhasználni, mely szerinte Kiskút területén elegendő mennyiségben található.

Győri Közlöny, 1879. június 8.:

Új lendületet kapott a vízvezeték-átépítés ügye, amikor a bécsi vízmű építője, Junker Károly megvizsgálta Győr környékének geológiai viszonyait. Ő is alkalmasnak találta Kiskút altalaját nagy mennyiségű fenékvíz összegyűjtésére, mely kutakban összegyűjtve, és gépi erővel a városba vezetve a lakosság rendelkezésére állhat. Elfogadva Junker ajánlásait, a vízvezetéki bizottság nagyválasztmányt és albizottságokat választott.

Pénzügyi nehézségek miatt azonban jó időre csak terv maradt a vízvezeték ügye, mígnem Bierbauer Lipót a helyi nagyiparos Back Hermannhoz fordult, aki előzetes vizsgálatokat végeztetett. A város a mai Iparcsatorna, a régi 1. sz. út és a Mártírok útja által határolt 60 négyszögölnyi területet adta át a jövendő kút helyéül.

Győri Közlöny, 1879. szeptember 18.:

Szakvélemény készítésére Zsigmondy Vilmos híres bányamérnököt kérték fel, aki Kiskút környékének földtani viszonyait megfelelőnek találta: a felső termőföld-réteg alatt homokos kavicsból álló vízzel telített réteg található, amely víztartó agyagon nyugszik. A kút megfelelt a várakozásoknak, kitűnő forrásvizet adott megfelelő vízhozammal. A mérnök jelentésében örömének adott hangot, miszerint a fővároson kívül Győr városa volt az első, mely igyekezett polgárainak jólétét az átgondolt vízvezeték-építéssel előmozdítani.

A kiskúti gépház építésére a város vezetése a kút előtti területből jelképes összegért 856 négyszögölt adott át a győri vízvezetéki részvénytársaságnak. Ezt követően felgyorsultak az események, a kiskúti telepről két kilométer hosszú, 225 mm átmérőjű öntöttvas csőhálózaton át érkezett a víz a Budai és Fehérvári út sarkán 1884 áprilisára elkészült víztoronyba.

A vízvezeték-építés történetét Bierbauer Lipót kötetbe foglalva örökítette meg:

Kiskúton meteorológiai állomás is működött, a Győri Közlöny rendszeresen tájékoztatott az aktuális időjárásról.

Győri Közlöny, 1887. június 12.:

Győr város 1902. május elsején tartotta meg először a munkásság ünnepét, mely kiskúti mulatsággal ért véget, ezzel napjainkig tartó hagyományt teremtettek.

A győri városvezetés 1904-ben tervbe vette Kiskút fejlesztését.

Győri Hírlap, 1904. augusztus 17.:

Fontos mérföldkő volt Kiskút történetében az Iparcsatorna megépítése.

Egyszer volt: Győr vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920 (2013):

Forrás: Gyárváros Győrben:

1926 májusától augusztusig a belvárosi Duna-partról Kiskútig sétahajókat indítottak.

A következő év júniusában a gyárvárosiak kérésére szabadstrandot alakítottak ki az Iparcsatornán. November 22-re elkészült az Iparcsatorna torkolata, ezzel megoldódott a szállítás az ipartelepek üzemeiből a Mosoni-Dunára. Télen kikötőnek is használták. Fontolóra vették hajógyár építését is.

Az 1930-as években a város iskolái tanulmányi kirándulásokat is szerveztek Kiskútra, ezt igazolja a mai Gárdonyi iskola évkönyvében található szaktárgyi kirándulások jegyzéke.

A II. világháború alatt az ipartelep közelsége miatt 1944. október 7-én a reptér és Kiskút környékét is bombázták, megsérült a vízvezetékrendszer is.

1945. augusztus 18-án a helyreállított ETO-stadionban sportnapot rendeztek.

Az állatkert mögött, a kiskúti fák által körbevett területen 1961. november 15-én elkészült az Elektromos Sportegyesület labdarúgópályája, 1967-ben átadták az öltözőt, 1976. október 8-án a teremsportoknak helyet adó sportcsarnokot. A sportpálya és az Iparcsatorna közötti területen épült meg a vízügy garzonháza és teniszpályái.

Forrás: Gyárváros Győrben:

1967. május 1-én elnevezték Kiskút-ligetet Május 1. Kultúrparknak, majd 1987. január 1-től a Szabadidő és Sportközpont nevet kapta.

A Kisalföld napilap 1967. május 16-i cikke arról tájékoztat, hogy új ívóvízréteget tártak fel Kiskúton:

Érdekesség még, hogy az I. Győri Ipari Kiállítás és Vásárt 1970. július 24-től augusztus 1-ig Kiskúton rendezték meg.

Mezeiné Bogdán Beatrix

Felhasznált irodalom és képek forrása:
Győri Közlöny, Szabad Polgár, Győri Hírlap, Kisalföld  szövegben jelölt számai
Egyszer volt. Győr vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920. / Sády Erzsébet. Szentendre: Editor 21, cop. 2013
Gyárváros Győrben: egy munkástelep története / [a kötet szerzői Forgács János et al.] ; [fotó Harsányi Attila, Andorka Zsolt, Orbán László] ; [... szerk. Orbánné Horváth Márta]. - [Győr]: Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület, 2007
Győr / közrem. Uzsoki András. – Bp.: Panoráma, [1968].
Győr: városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között / Fátay Tamás ; [szerk. Orbánné Horváth Márta].- Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2011
A Pannon-Víz Részvénytársaság jubileumi évkönyve a 120. évfordulóra: 1884-2004 / [szerk. Tóth Gyula]. - [Győr]: Pannon-Víz Rt., [2004]

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója

2015.11.05