2464

Széchényi Pál – Szerzetes, főpap, hazafi

Rendhagyó tárlatvezetés gróf Széchenyi Krisztiánnal

Augusztus elején 3 napon át igazán rendhagyó tárlatvezetéssel kalandozhattak az érdeklődők a Széchényi Pál – Szerzetes, főpap, hazafi című kiállításon a Magyar Ispita épületében. A tárlaton a nagynevű dinasztia legfiatalabb tagja, gróf Széchenyi Krisztián kalauzolta végig a látogatókat, aki ugyan civilben táncművész, ám roppant büszke az ereiben csordogáló vérvonalra.

A Győri Hittudományi Főiskola gondozásában, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, Borkai Zsolt polgármester védnökségével létrejött interaktív kiállításon az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a művészet segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók Széchényi Pál érsek életével, munkásságával, szellemiségével és korával. A tárlatnak helyet adó Magyar Ispita az 1600-as évek második felében létesült. Az épülethez tartozó Szent Anna-templom homlokzatán láthatjuk Széchényi Pál nagybátyja, Széchényi György érsek címerét. Mivel a templom felszentelésekor az alapító főpap már nem élt, a címer felett püspöki föveget (infulát) viselő koponya látható. Különbözik a későbbi grófi címertől, mivel a két érseknek még nem volt grófi rangja, azt majd Pál érsek öccse, az ifjabb György, minden későbbi Széchényi őse fogja elnyerni.

A Magyar Ispitát Széchényi György győri püspök alapította 1666-ban, hogy ellátást biztosíthasson a város idős, rászoruló polgárainak: ugyanezen helyen valaha Széchényi György és Széchényi Pál is koptatták a kőlapokat, érintették a falakat, amikor meglátogatták az agg betegeket, reményt, biztonságot, gondoskodást és szeretetet nyújtva nekik. Az idősíkok közötti cikázással egyébként bátran „játszanak” a kurátorok a komplex téma bemutatásakor, kerülik a kiállításokon megszokott lineáris időrendet; látszólag rendezetlenül kavargunk ide-oda, valójában azonban tudatosan felépített kapcsolati rendszerben mozog a tárlat, íve van.

A kiállítás rendhagyó kalauza augusztus 3-án, 4-én és 5-én Széchenyi István bátyjának, Pálnak az ötödik generációs leszármazottja, Széchenyi Krisztián volt, aki valóban szívügyének tekinti családfája emlékének ápolását; távolabbi tervei között konkrétan szerepel a Széchenyiek örökségének továbbélését biztosító emlék-gondozása akár alapítvány, akár más intézményalapítás eszközeivel. A kiállítás elején Nagy Károly Zsolt művészi fényképeinek segítségével lépünk be a jelenkorba, majd Pál érsek 1811-es újratemetése következik, ami – dokumentumfilm és animáció összekapcsolásával – meglepő módon a 2014-es esztendőből indul ki. A filmben az áttemetést és a család rövid történetét Széchényi Krisztián meséli el. Ez fordul át aztán az animáció által megelevenített 1811-es gyászmenetbe, az újratemetést bemutató videó zenei aláfestése és narrációja fontos gondolatokat ébreszt: megalapozza az egész kiállítás érzelmi és hitvilágát.

Barangolunk tehát a 19. században, hogy aztán újra bekapcsolódjunk a 21. századi vizsgálatsorozatokba, a modern technikai vívmányok közé. És itt nemcsak az audiovizualitás újszerű élményeivel szembesülhetünk, hanem az installáció interaktívvá is válik: Magyarországon most először kaphat ízelítőt a látogató arról, hogy milyen is lehet múmiakutatónak lenni. Megfoghatunk és megvizsgálhatunk egy hamis múmiát, amely megtévesztően hasonlít egy eredetire. A műmúmiát kivitelező Bálint Ibolya képzőművész gondosan ügyelt az összhatásra, a finom részletekre, ezt kiegészítve Balogh Attila idegsebésznek köszönhetően, a világszabadalmat jelentő magyar fejlesztésű 4D anatómiai modellezést demo formájában láthatjuk, amit 3D televízión lehet élvezni. További egyedülálló lehetőséget biztosítanak a kurátorok azzal, hogy a látogatók kezükbe vehetik a Széchényi Pál érsek múmiájának CT-felvételeiből létrehozott háromdimenziós, nyomtatott, pontos koponyamásolatot, amelyet Falk György tett lehetővé.

Továbbhaladva Széchényi Pál érsek életét ismerhetjük meg, de ezt sem időrendben, hanem a győri tartózkodással kezdve, egyesülve a két főpappal, az épület és a városban hagyott emlékeik suttogó történetével. Csak ezt követi Széchényi Pál édesapjának saját kezű feljegyzése „Palkó fiam” születéséről (Gyöngyös, 1645. június 28.), majd a későbbi érsek pálos szerzetesi korszaka tárul elénk. 1661-ben lépett be a pálos rendbe, szerzetesként a római egyetemen doktorrá avatták. Címzetes pécsi püspökként, győri nagyprépostként, veszprémi püspökként, majd kalocsai érsekként szolgálta az egyházat. 1710-ben, Sopronban hunyt el. Megismerhetjük Széchényi Pál korabeli portréját, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában található, és mellette Kőnig Frigyes egyetemi tanár kortárs munkáját, a 3D koponyamásolat alapján készült grafikus arcrekonstrukció-sorozatot.

Az arcrekonstrukció és a korabeli portré ihlette a győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjait és mesterüket, Szabó Márton szobrászművészt, hogy elkészítsék Pál érsek első mellszobrait. A szobrok szintén megérinthetők, ezzel biztosítva a vakoknak és gyengénlátóknak a lehetőséget, hogy megismerjék Széchényi Pál arcvonásait.

A kiállítás csúcspontja kétségtelenül a Veszprém város pusztulását bemutató szívbemarkoló animáció. A művészi kivitelezéssel készült négy perces rajzfilm felidézi a magyarság egyik kevéssé ismert, ám sokkolóan ható tragikus eseményét, amely Széchényi Pál püspöksége idején, 1704-ben történt. Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatok válogatott kegyetlenséggel pusztították el a város védtelen lakosait, nemre, korra való tekintet nélkül. A meghökkentő, érzelmekkel teli, szomorú látványvilág összetett, ahogyan az egész tárlat. A hatást fokozza a szimbólumok finom és direkt megjelenése az animációban, a komor jelenetek ellenére az összhatás felemelő. A látványvilág érzelemgazdagságát fokozzák a zenei betétek és Széchényi Pál érsek panaszlevelének lendületes, megható előadása.

Csendes és méltó lezárásként Széchényi Pál érsek 1710-es temetését mutatják be a kiállítás rendezői: egyedülálló módon láthatunk és érinthetünk egy rekonstruált castrum dolorist („a fájdalom várát”), amely a barokk kori főúri temetkezés fontos reprezentációs kelléke volt. Az életnagyságú alkotást – Sebestyén Ákos grafikusművész tervei alapján – a győri Kovács Margit Művészeti Szakközépiskola szakoktatói és diákjai készítették el. A barokk kori főpapi temetkezést további kortárs művészeti alkotások segítségével ismerhetjük meg. Pál érsek halálának, mumifikálásának, temetésének és 1811-es újratemetésének témáit dolgozták fel tehetséges diákok – Selényi Károly és Tolnay Imre vezetésével – nagyszerű, újító módon. Nemcsak az elkészült alkotások láthatóak, hanem a rézlapra készült metszetek és karcok is, amelyeket a vakok és gyengénlátók is élvezhetnek. A befejező rész tehát visszatér a halálhoz, a temetéshez, de mégis az élet szentsége tükröződik vissza a tárlatban.

Széchenyi Krisztián számára külön örömet okoztak a győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjainak, valamint a Kovács Margit Művészeti Szakközépiskola tanulóinak alkotásai, amelyek kitűnően jelzik, hogy a mai generációk fiataljai is érett érzelmi és értelmi nyitottsággal állnak a múlt, a történelem befogadására.

A Szerzetes, főpap, hazafi a nagyközönség számára szeptember 30-ig tekinthető meg.

Fotók: Csendes Richárd


2015.08.05