A felsorolt zeneszerzők, akik elsősorban operettjeikről és filmzenéikről váltak ismertté, kivétel nélkül nemzetközi karriert is befutottak. Például Eisemann  Mihály épp csak elkészült a Miss Amerika című jazz-operett-tel, amikor megkeresés érkezett hozzá New Yorkból, hogy néhány szerzeményét küldje el postafordultával. A „megrendelő” nem volt más, mint Georg Choos, a New York-i Ziegfeld Teather direktora, aki azonnal szerződést ajánlott neki, és tavasszal – már a budapesti őszi premier előtt – New Yorkban a betét-táncokat a világhírű Ziegfield-Girl-ök táncolták a bemutatón. Eisemann még alig lépett a szerzők sorába, máris felkapta a világhírnév, és a hátán cipelte egészen sokáig.

A Latabár testvérekről mondták, ha emigráltak volna, ma feltehetően világsztárként emlegetnék őket. Még egy olyan korabeli színházi újító is, mint Max Reinhardt, Európa legígéretesebb tehetségének tartotta Latabár Kálmánt. Barabás Sári a II. világháború után, 1947-ben lovaskocsin menekült el Magyarországról. Münchenben telepedett le, ahol hamarosan szerződtette a müncheni Staatsoper és a Staatstheater am Gärtnerplatz is. 1950-ben turnézott az USA-ban, ahol színpadi kisugárzásának és pompás megjelenésének is köszönhetően hatalmas sikert aratott. Fellépett Zürichben, Párizsban, az Egyesült Államokban, Londonban és Bécsben is. A Bajor Állami Operaházban a Traviata és a Rigoletto főszerepét énekelte.

A CD-t hallgatva elénk tárul a múlt század első felének hangulata. Persze a tematikus válogatás inkább a korszak napos oldalát mutatja meg, de felsejlik, hogy a nevetés mögött nem ritkán sírás rejlik. Mintha a vidám szórakozásba menekültek volna az emberek, miközben a történelem súlyos óráit élték. A humor túlélési stratégiaként is szolgálhatott. Ezt jól példázza egy Latabár-sztori, mely egy Balaton körüli turné alkalmával esett meg: a két Latabár és Víg Miklós fellépésre utazva, a vonat ablakából nézelődött, amikor mulatságos feliratú vízparti villákat pillantottak meg. Volt ott mindenféle lak. Például egy borbélyműhely oromzatán a következő felirat ékeskedett: „Borotvál-lak és Ondolál-lak”. Mire Latabár Kálmán így szólt: – Ha valaha veszek egy telket a Balaton mellett, kiteszek rá egy táblát, amely így szól: „Összegürcöl-telek”. – Ha pedig felépítjük a villát – mondta rá Latabár Árpád –, akkor ezt a felírást adjuk neki: „Összeizzadta-lak”.

A Nevetni kell lemezén a következő dalok hallhatók: Kazal László: Nevetni kell; Kiss Manyi/Latabár Kálmán: A szádat, a szádat; Dörmögő Dömötör; Fekete Pál: Magára kis húsom; Holéczy Énekegyüttes: Tótágas; Barabás Sári: Fejed ha fő; Kazal László/Békéssy Magda: Harasó; Kiss Manyi/Latabár Kálmán: Én teve-led; Ambrózy Ferenc: Ahol az ember felmászik a fára; Kiss Manyi/Kazal László: Kelemen; Kalmár Pál: Nincsen gondom, búsuljon a ló; Vadas Zsuzsa: Nős ember; Bársony Rózsi/Kazal László: Mauzi; Latabár Kálmán és a Harsányi Együttes: Gyerepajtás, sportolj!; Koréh Endre: Egy édes medvebocs; Kazal László/Major Ida: Egy rendes férj; Bilicsi Tivadar: Nevető kuplé; Sebő Miklós: Reggel, mikor hazamegyek; Kazal László: Babuka; Sándor Anna: Aki nem jár Pesten kávéházba; Sebő Miklós: Szalonspicc; Fekete Pál: No, de hogy le tetszett fogyni; Tóth Erzsi/Szedő Miklós: Halló, halló telefon; Kapitány Anna: Totó. A CD kölcsönözhető a megyei könyvtár zenei gyűjteményéből.

Szabados Éva

Források: Wikipédia, operavilag.net, cultura.hu, szineszkonyvtar.hu