1501

Nevetni kell – vidám slágerek a múlt század 30-as, 40-es és 50-es éveiből

Rendhagyó zenei ajánló

Máig gyakran hallható, örökzöld slágerek és dallamkuriózumok egyaránt megtalálhatóak a Nevetni kell című, harmincas, negyvenes és ötvenes évek vidám dalaiból összeállított CD-n. Többek között Barabás Sári, Kiss Manyi, Vadas Zsuzsa, Bilicsi Tivadar, Latabár Kálmán és Kazal László szólaltatják meg mesterien Eisemann Mihály, Márkus Alfréd, Ábrahám Pál, De Fries Károly és Fényes Szabolcs szerzeményeit, hogy csak néhányat említsünk a népszerű alkotók közül.

A felsorolt zeneszerzők, akik elsősorban operettjeikről és filmzenéikről váltak ismertté, kivétel nélkül nemzetközi karriert is befutottak. Például Eisemann  Mihály épp csak elkészült a Miss Amerika című jazz-operett-tel, amikor megkeresés érkezett hozzá New Yorkból, hogy néhány szerzeményét küldje el postafordultával. A „megrendelő” nem volt más, mint Georg Choos, a New York-i Ziegfeld Teather direktora, aki azonnal szerződést ajánlott neki, és tavasszal – már a budapesti őszi premier előtt – New Yorkban a betét-táncokat a világhírű Ziegfield-Girl-ök táncolták a bemutatón. Eisemann még alig lépett a szerzők sorába, máris felkapta a világhírnév, és a hátán cipelte egészen sokáig.

A Latabár testvérekről mondták, ha emigráltak volna, ma feltehetően világsztárként emlegetnék őket. Még egy olyan korabeli színházi újító is, mint Max Reinhardt, Európa legígéretesebb tehetségének tartotta Latabár Kálmánt. Barabás Sári a II. világháború után, 1947-ben lovaskocsin menekült el Magyarországról. Münchenben telepedett le, ahol hamarosan szerződtette a müncheni Staatsoper és a Staatstheater am Gärtnerplatz is. 1950-ben turnézott az USA-ban, ahol színpadi kisugárzásának és pompás megjelenésének is köszönhetően hatalmas sikert aratott. Fellépett Zürichben, Párizsban, az Egyesült Államokban, Londonban és Bécsben is. A Bajor Állami Operaházban a Traviata és a Rigoletto főszerepét énekelte.

A CD-t hallgatva elénk tárul a múlt század első felének hangulata. Persze a tematikus válogatás inkább a korszak napos oldalát mutatja meg, de felsejlik, hogy a nevetés mögött nem ritkán sírás rejlik. Mintha a vidám szórakozásba menekültek volna az emberek, miközben a történelem súlyos óráit élték. A humor túlélési stratégiaként is szolgálhatott. Ezt jól példázza egy Latabár-sztori, mely egy Balaton körüli turné alkalmával esett meg: a két Latabár és Víg Miklós fellépésre utazva, a vonat ablakából nézelődött, amikor mulatságos feliratú vízparti villákat pillantottak meg. Volt ott mindenféle lak. Például egy borbélyműhely oromzatán a következő felirat ékeskedett: „Borotvál-lak és Ondolál-lak”. Mire Latabár Kálmán így szólt: – Ha valaha veszek egy telket a Balaton mellett, kiteszek rá egy táblát, amely így szól: „Összegürcöl-telek”. – Ha pedig felépítjük a villát – mondta rá Latabár Árpád –, akkor ezt a felírást adjuk neki: „Összeizzadta-lak”.

A Nevetni kell lemezén a következő dalok hallhatók: Kazal László: Nevetni kell; Kiss Manyi/Latabár Kálmán: A szádat, a szádat; Dörmögő Dömötör; Fekete Pál: Magára kis húsom; Holéczy Énekegyüttes: Tótágas; Barabás Sári: Fejed ha fő; Kazal László/Békéssy Magda: Harasó; Kiss Manyi/Latabár Kálmán: Én teve-led; Ambrózy Ferenc: Ahol az ember felmászik a fára; Kiss Manyi/Kazal László: Kelemen; Kalmár Pál: Nincsen gondom, búsuljon a ló; Vadas Zsuzsa: Nős ember; Bársony Rózsi/Kazal László: Mauzi; Latabár Kálmán és a Harsányi Együttes: Gyerepajtás, sportolj!; Koréh Endre: Egy édes medvebocs; Kazal László/Major Ida: Egy rendes férj; Bilicsi Tivadar: Nevető kuplé; Sebő Miklós: Reggel, mikor hazamegyek; Kazal László: Babuka; Sándor Anna: Aki nem jár Pesten kávéházba; Sebő Miklós: Szalonspicc; Fekete Pál: No, de hogy le tetszett fogyni; Tóth Erzsi/Szedő Miklós: Halló, halló telefon; Kapitány Anna: Totó. A CD kölcsönözhető a megyei könyvtár zenei gyűjteményéből.

Szabados Éva

Források: Wikipédia, operavilag.net, cultura.hu, szineszkonyvtar.hu

2015.04.29