Többek között Maurice Druon, a nálunk is kedvelt Elátkozott királyok írója, vagy Vladimir Nabokov, a Lolita szerzője, hazánkban pedig Janikovszky Éva. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1995-ben így ezt a napot választotta, hogy tiszteletet adjon a könyveknek és a szerzőknek, ugyanakkor arra ösztönözzön mindenkit, főként a fiatalabb nemzedékeket, hogy fedezzék fel az olvasás örömét.

Az ötlet eredetileg Katalóniából származik, ahol április 23-án, Szent György napján szokás, hogy minden eladott könyv mellé egy szál virágot adnak ajándékba. Az elmúlt években egyre bővült azon országok sora, ahol megünneplik a könyv ezen ünnepét. Spanyolország mellett nagyszabású programokat tartanak Németországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában, de bekapcsolódott a programba Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Olaszország, Marokkó, Pakisztán, Mauritius, Omán, Haiti, az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, Kanada, India, Indonézia, Ecuador, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Macedónia és Brazília is.

2001 óta minden évben kiválasztják a világ Könyvfővárosát is, egy konkrét várost, amely április 23-tól a következő év április 22-ig viselheti ezt a címet. Az első ilyen város – talán nem meglepő módon – Madrid volt.

A könyv napját a legszebb módon, olvasással ünnepelhetjük, a választék pedig ugyancsak bőséges. A Könyv és Szerzői jog világnaphoz közel zajlik minden évben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: idén már a 22. szemlét rendezik meg új helyszínen, a Millenárison április 23. és 26. között. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál abban is különbözik a külföldi könyvvásárok többségétől, hogy a kiállított könyveket a magyar standok mindegyikénél meg lehet vásárolni. Az egységesen 500 forintos fesztiváli belépőjegy névértékben levásárolható. A könyvbarátoknak lesz mire költeni, hiszen a Millenáris a rendezvény négy napja alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként üzemel. (A részletes programokról itt tájékozódhat.)

Április 23. azonban nemcsak a könyv, hanem a szerzői jog világnapja is. Hazákban hetven, illetve ötven év a szerzői jog szavatossága: a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, a szerzői joggal szomszédos jogok (hangfelvételek, nem rögzített előadások, sugárzott műsorok, filmek, hangfelvételek forgalomba hozatala) a törvényben rögzített időponttól kezdve, ötven évig részesülnek védelemben. Addig a jog örököse dönt a szövegek publikálásáról.

Így történhetett, hogy József Attila műveit 2007-ig – a szerzői jog lejártáig − nem láthattuk a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén, Weöres Sándort pedig még mindig nem olvashatjuk az Országos Széchenyi Könyvtár digitális gyűjteményében, hiszen a szerzői jogok csak 2059-ben járnak le, a jogutódok a megjelenést pedig egyelőre nem engedélyezik. A nemrég centenáriumot ünneplő Örkény István jogutódai viszont nem zárkóznak el az Interneten való publikálástól sem: nem csupán a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán olvashatóak az író művei, hanem a számára létrehozott honlapon hangfelvételekkel, egyéb dokumentumokkal is találkozhat a látogató.

Nagy Mária

A kép az everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.