1309

Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjat kapott


„Először meglepődtem, aztán végtelen örömöt és hálát éreztem – mondta az MTI-nek Bede-Fazekas Csaba operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, akit az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként a nemzeti ünnepen Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Első reakcióm a meglepődés volt. Bár 82. évében, az érdemes és kiváló művészi cím után az ember már néha gondol ilyenekre, mégsem számítottam arra, hogy éppen idén tüntetnek ki. Aztán végtelen örömet éreztem és hálát mindazok iránt, akik ezt lehetővé tették. Mindenekelőtt Forgács Péternek, a Győri Nemzeti Színház igazgatójának tartozom köszönettel, aki felterjesztett a díjra" – mondta Bede-Fazekas Csaba.

„A Baranya megyei Sellyén születtem, polgári családban, apám katonatiszt volt. Az énekesi pályám nagyon lassan bontakozott ki, hiszen mint a legtöbb falusi gyerek, mezőgazdasági pályára készültem. De aztán jött a háború, elvesztettük a földjeinket, a házunkat, mindenünket, és a termelőszövetkezet sem volt annyira vonzó, hogy ebbe az irányba menjek tovább. Ennek ellenére a mezőgazdasági technikumot még elvégeztem Budapesten, tehát szakmám szerint agronómus vagyok” – idézte fel a kezdeteket.

„Az énekesi pályán Maleczky Oszkár főiskolai tanár, Kossuth-díjas énekművész indított el, akivel a munkaszolgálaton találkoztam. A konzervatóriumba ugyanakkor csak 1956 után vettek fel, mert osztályidegennek számítottam. De még ezután sem volt könnyű elhelyezkednem az életrajzom miatt, ezért egy ideig például a Gellért fürdőben dolgoztam kabinosként. Aztán egy ismerős segítségével felvettek a Déryné Színházhoz, és innen már könnyebb volt az előrejutás. Győrbe kerültem, de játszottam Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, többször a Magyar Állami Operaházban is. Végül is Győrben telepedtem le, lényegében 45 éve itt élek és dolgozom, és azt mondhatom, hogy elégedett és boldog ember vagyok”.

Bede-Fazekas Csaba pályája során csaknem 200 szerepet játszott el, köztük – a wagneri életmű kivételével – az operairodalom csaknem összes fontosabb bariton szerepét elénekelte. Legkedvesebb és legfontosabb alakításai közül megemlítette a Rigoletto, a Nabucco és A sevillai borbély címszerepét, a Toscából Scarpia, A trubadúrból Luna gróf, a Traviatából Giorgio Germont szerepét. „De mint vidéken szokás, mindent játszottam, az operák mellett operettet, zenés vígjátékot, musicalt is. A kedvenceim a Hegedűs a háztetőn, a Zorba, a La Mancha lovagja, az operettek közül a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és sok más. Nagyon széles repertoárt játszottam tehát, amelybe az előzőek mellett számos prózai szerep is tartozott” – mesélte.

Bede-Fazekas Csaba énekes színésznek tartja magát, bár mint mondta, kétségtelenül az operairodalom az, amely igazán teret adott hangi adottságainak. Végső soron azonban minden műfajt szeret, és szívesen dolgozott mindenben. A kérdésre, milyen szerepet játszana még el szívesen, azt felelte: igazából nincs ilyen. „Mindazt, ami közel állt hozzám, sőt azt is, ami nem annyira, már eljátszottam, így nincs szerep-éhségem vagy hiányérzetem. Persze vannak még olyan szerepek, amelyeket érdekes lenne eljátszani, de nem vagyok telhetetlen. Úgy érzem, hogy az életpályám teljes volt, minden műfajból megkaptam a lehetőségeket, tehát meg vagyok elégedve. Pillanatnyilag az a hozzáállásom, hogy amíg a színházamnak szüksége van rám, és amíg az erőmből telik, addig dolgozom”.

Mint mondta, jelenleg a március 28-i A varázsfuvola premierjére készülnek, ahol az Öreg papot alakítja, emellett két futó darabban, A revizorban és Egressy Zoltán Június című darabjában játszik a Győri Nemzeti Színházban.

Forrás: MTI

 

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.03.16