4177

Rézmetszetes városképek a 17. századból

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből - 1. rész

Az 1898-ban alapított Győr Város Közkönyvtárának vezetőjét 1904-ben kereste fel özv. Milkovich Zsigmondné Zámory Mária adományozási szándékkal.

Elhalt férje és fia könyvtárát a városi közkönyvtárnak kívánta adományozni, hogy egyrészt a bibliotéka ezen a módon a „művelt magyar társadalom közkincsévé váljék”, másrészt a könyvtárat az „enyészettől és elkallódástól” megóvja. A város örömmel fogadta a nagylelkű adományt; a könyvtár alapítólevelének dátuma 1905. január 24-én kelt. A hagyatékkal mintegy 5925 db. könyv és 1671 db. periodika került a könyvtár birtokába. A könyvek gyűjtését Milkovich János győri kanonok és pápóczi prépost kezdte el, akinek végrendelete 1758-ból származik, a későbbi évtizedek folyamán a család többi tagja érdeklődésének megfelelően gyarapította a bibliotéka állományát. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér gondozásában lévő Milkovich-Zámory gyűjtemény egyik legszebb darabja, a Libellus novus politicus emblematicus civitatum oder: Neuen politisches Stätt und Emblematabuchs című, 1678-ból származó könyv első négy része egy kötetben.

A mű városok látképeit ábrázoló rézmetszetek, illetve rézkarcok gyűjteménye, amelyet először a költő Daniel Meisner (1585-1625), valamint a rézmetsző és kiadó Eberhard Kieser (1583-1631) jelentetett meg 1623-től kezdve Frankfurt am Mainban. A kiadvány koncepciója és a mű kiadásának ötlete egyértelműen Meisner nevéhez fűződik. Meisner Csehországban született, azonban iskolai tanulmányainak befejezését követően Frankfurt-Sachsenhausen-ben élt és dolgozott. A császári babérkoszorús költő címet viselő Meisner írta a szövegeket, ő alakította ki az emblémákat, és a képekre vonatkozó irányelveket is ő határozta meg. Ahogy az első kötet előszavában megfogalmazta: céljuk az volt, hogy minden emblémához hozzácsatoljanak egy, a Német-római Birodalmon belüli vagy kívüli jelentős város látképét. 1625-ben a munkálatok közepén hunyt el, ezért a hatodik kötetben már az arcképét is megjelentették. Kieser azonban folytatta a kiadást, mivel Meisner hagyatékából még egy kötetre való szöveggel rendelkezett. Miután ezek elfogytak, először egy lelkészt, később saját sógorát, az ügyvéd Heinrich Kornmannt kérte fel a versek megírására. Meisner korai halála ellenére a kiadványon továbbra is őt tüntették fel szerzőként.

Az 1623-as első kiadás teljes címe: Thesaurus philo-politicus. Hoc est: emblemata sive moralia politica, figuris aeneis incisa et ad instar albi amicorum exhibita. A történelmi városok látképeit tartalmazó korabeli gyűjteményes művekkel szemben, ebben a műben – a szerző és a kiadó szándékának megfelelően – a hangsúlyt a valamennyi kép előterében látható emblémára, valamint az ehhez kapcsolódó versformájú bölcs mondásra helyezték, ezért a látképek csak díszítő háttérként szolgáltak. Daniel Meisner ötlete volt a két komponens ily módon történő egyesítése is.

Ezekkel a szimbolikus ábrázolásokkal és bölcs elmélkedésekkel az volt a céljuk, hogy az olvasót formálják, lelki épülését elősegítsék. Ezért kiadványuk az emblémás könyvek vagy a moralizáló célú allegorikus kiadványok műfajához tartozik. Az embléma műfaja a 16. században keletkezett Itáliában, és a 16-18. század folyamán az egyik legsikeresebb műfajnak bizonyult, melyet az is bizonyít, hogy több, mint 1000 emblémáskönyv maradt fenn. Sikerét annak köszönhette, hogy nagyon összetett morális mondanivalót egyetlen – illusztrált vagy szavakkal leírt – képbe tudott sűríteni.

Kötetünk részletekben gazdag rézmetszeteket tartalmaz, melyek Európa (köztük Magyarország) jelentősebb városainak, várainak, olykor kolostorainak látképét, domborzati viszonyait, lakosait ábrázolják. Képet kaphatunk a korszak építészetéről, hadászat-, viselet-, és ipartörténetéről. A nyomatok topográfiai és egyéb részletei sokszor precízebbek, mint a korszak térképei. Meisner azonban tagadta, hogy összefüggés lenne az emblémák és az aktuális város között, az alaposabb szemlélő számára azonban néhány esetben mégis csak szembetűnhet valamiféle kapcsolat. Meisner és Kieser köteteinek első kiadásában még szerepelt az emblematikus figurák rövid magyarázata és jelentése annak érdekében, hogy az olvasók számára jobban érthetővé váljanak az allegorikus utalások.

A kiadvány kb. 10x15 cm nagyságú lapjain – az egységes koncepció alapján – egy ábrát egy szövegrésszel kombináltak. A szövegrész felépítése: a kép tetején található egy bölcs mondás vagy mottó (többnyire latin nyelven), lenn egy kétsoros latin nyelvű vers, mellette a latin szöveg értelmének megfelelő négysoros német nyelvű strófa. A versek az embléma és a mottó jelentését magyarázzák. A képek ismételten két részből állnak: az előtérben szimbolikus figura vagy tárgy található, amelyek a témát vagy a mottót illusztrálják, a háttérben pedig leggyakrabban egy városkép, ritkábban egy-egy vár, vagy kolostor képe található. Ezzel az utolsó jellemzővel ez a kiadvány is illeszkedik a korban népszerű látkép gyűjtemények sorába. Az első ilyen típusú könyv 1544-ben jelent meg Bázelben.

A Thesaurus philo-politicus elkészítéséért és kiadásáért a rézmetsző és kiadó Eberhard Kieser volt a felelős, aki aranyművesnek és rézmetszőnek tanult, 1609-től volt frankfurti polgár. Kiadóját, ahol számos rézmetszőt foglalkoztatott, Sachsenhausenben működtette. 1612-től illusztrált, reprezentatív kiadványokat adott ki, legjelentősebb megjelentetése a hatvan, kis formátumú rézkarcot tartalmazó, Holbein alapján készült Totentanz című könyve. Valószínűleg a Thesaurus philo-politicushoz ő maga is készített néhány rézmetszetet, a nagyobb részüket azonban ismert és nem ismert rézmetszők hozták létre. Ezek a rézmetszetek egyrészt már meglévő minták alapján, másrészt önálló alkotásokként készültek.

Meisner és Kieser koncepciója szerint a városokat ábrázoló látképek nem jelentették kiadványuk fő témáját, csak az emblémákat kiegészítő háttér-információnak tekintették ezeket. A kötetben szereplő városok Európában szétszórva terültek el, sőt néhány az öreg kontinensen kívül volt, ezért a kiadó nem tudta sem kivitelezni, sem megfizetni, hogy a rézmetszőket külföldi és belföldi utakra küldje, és az adott városokról aktuális és eredeti képek készüljenek. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a német területek jelentős része ekkortájt érintett volt a harmincéves háborúban. Mindezen okokból Kieser már meglévő forrásokra támaszkodhatott csak, ez vezetett ahhoz a korábbi véleményhez, hogy valójában valamennyi városkép esetében másolatról van szó, kutatók azonban időközben kiderítették, hogy a 830 kép közül 391 forrása nem állapítható meg. A beazonosított források mellett a látképekhez valószínűleg a Frankfurtban akkoriban hozzáférhető, az idők viharában azonban elveszett nyomdatermékek szolgáltak mintául. Néhány Frankfurt környéki német város és kisebb hely vagy vár esetében engedhették meg csak maguknak, meglehetős nehézségek és költségek közepette, hogy új képek készüljenek.

A Thesaurus philo-politicus megjelentetése 1623-ban kezdődött, az első rész az adott évi frankfurti vásárra készült el, ez 52 képet tartalmazott. Rögtön nagy sikert aratott, ami a készítőket arra ösztönözte, hogy újabb 52-52 képet tartalmazó részeket jelentessenek meg. 1623 és 1626 között az első részt nyolc kötetben publikálták, a második rész is nyolc kötetben készült el 1627 és 1631 között. Végül a Thesaurus philo-politicus összesen 830 képpel jelent meg 16 kötetben. Minden könyvrészt egy illusztrált címlappal adtak ki, egy-egy híres személyiséghez szóló ajánlást tartalmazott, és az adott kötetben szereplő városok és emblémák magyarázatát is megjelentették.

Annak ellenére, hogy a 17. század folyamán csökkent az érdeklődés az emblémás könyvek iránt, a városképek miatt a Thesaurus philo-politicus továbbra is népszerű maradt. Kieser 1631-ben bekövetkező halála után a nürnbergi műkereskedő és kiadó Paul Fürst megvásárolta a nyomólemezeket, és két év alatt, 1637-ben és 1638-ban megjelentette új címmel: az első rész címe Sciographia cosmica. das ist newes Emblematisches Büchlein: darinen in acht Centuriis die Vornembste[n] Stätt Vestung, Schlösser [et]c. der gantzen Welt, gleichsamb adumbrirt und in Kupffer gestochen, mit schönen Lateinischen und Teutsche[n] Versiculn ad Vivum abgebildet werden. A második résztől kezdve már Libellus Novus Politicus Emblematicus Civitatum Pars ... Oder Newen Politischen Stätt: und Emblematabuchs... címmel jelent meg a maradék hét kötet.

Ezekből már hiányzott az eredeti kiadásban még szereplő harminc kép, és az első kiadás 16 kötetéhez képest már csak nyolc kötetben jelentették meg. Ebben a változatban a városképeket kiegészítették az adott város címerével, elhagyták az emblémákat magyarázó szövegrészeket, mivel Fürst véleménye szerint ezek másodlagosak voltak, számára már a látképek váltak fontosabbá.

A megyei könyvtár állományában lévő példány 1678-ban jelent meg Fürst özvegyének kiadásában, újra nagy sikert aratva. Ismételten új címet kapott: az első rész Daniel Meißners/ P.L.C. Sciagraphia Cosmica, Oder: Eigentliche Abbildung/ Achthundert der mehrentheils vornehmsten Städte/ Vestungen und Schlösser/ so allenthalben in allen Theilen der Welt berühmt sind : Deren jeglichen schöne Emblemata, auch Lateinisch und Teutsche Verse, ... beygefüget worden címmel jelent meg, a második résztől kezdve maradt az 1638-as Libellus Novus Politicus Emblematicus… cím.

Fürst nyomdájának felszámolása után a nürnbergi könyvkereskedő, Rudolf Johann Helmers 1700-ban újra kiadta a sorozatot, azzal az újítással, hogy egy oldalra két városképet nyomtatott. Természetesen ismételten új Politica Politica, id est Urbium Designatio, Civili Prudentiae Parandae Accommodata… címmel jelent meg.

 

Ősze Mária, Berente Erika

2014.06.20