Országosan is egyedülálló vállalkozás egy település egy korszakára vonatkozó kisnyomtatványainak összegyűjtése, teljességre törekvő katalógusának elkészítése. E mű városunk több mint 160 évvel ezelőtti, háborús viszonyok közötti életét, mindennapjait mutatja be a dokumentumok tükrében.

Zsupos Zoltán András, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa több közgyűjteményben kutatott. A most közzétett kisnyomtatványok, noha annak idején száztól háromezerig terjedő példányszámban jelentek meg, mára már többnyire csak egy példányban találhatók meg. A kötet összeállítója a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, amely Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a győri Richter Alapítvány gyűjteménye, a Magyar Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára állományából válogatott. A katalógusban közölt 456 dokumentumon kívül is előkerülhetnek még győri nyomdai termékek, melyek beazonosításához is nagy segítséget adhat e mű.

1848 márciusa előtt minden nyomdai terméket fel kellett terjeszteni a Kancellária könyvvizsgálói bizottmányához engedélyeztetésre, majd a sajtószabadság kikiáltása után a különböző hatóságok, önkormányzatok többnyire a Belügyminisztériumhoz küldték be a nyomtatványok jegyzékét. Győrött egy ilyen jegyzék maradt fenn az 1848 májusa és júniusa között megjelent nyomtatványokról a hozzátartozó kiadványokkal, amely a kötetben olvasható. Sajnos a Streibig nyomdát működtető Sauervein Viktor és a császári hadsereg győri mozgó nyomdája termékeiről készült nyomdai kimutatásokat eddig még nem sikerült fellelni.

Dr. Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa mutatta be az elkészült 711 oldalas kiadványt, mely szerinte más város számára is „zsinórmértékül” szolgál. A szakszerűen és tudományos alapossággal elkészült forrásgyűjtemény magyar és német nyelvű, a fordítás Tuza Csilla munkája. A magyar és osztrák kutatók számára is értékes dokumentumokat tartalmazó kötet 1848–49-es közös történelmünk tanulmányozásához járul hozzá, valamint kultúrtörténeti, főleg színháztörténeti érdekességeket találhatunk benne.

A kisnyomtatványkatalógus három témakörre bontva 456 dokumentum leírását és fényképét közli. Az első csoport a Hirdetményeké (261 db), amely hivatalos dokumentumokat, közleményeket, plakátokat tartalmaz. Mint megtudtuk, a forradalom időszakában Lukács Sándor napi 3-4 felhívást is készített, a legaktívabb alkotó volt. A második részben színlapok és egyéb színházzal kapcsolatos hirdetmények találhatók, összesen 117 darab. Ecker János naplója és egyéb források alapján kiderült, hogy Győrött ez időszakban a magyar színházak 85 előadást tartottak, ebből 22 színlapja maradt fenn, míg a német színházak 69 előadásáról szinte az összes, 67 darab. A harmadik csoport Aprónyomtatványok néven 79 db kereskedelmi hirdetményt, beszállásolási és útlevelet, valamint egyéb, változó terjedelmű és méretű nyomtatványokat közöl.

A könyvbemutatón főleg az első részről kaptunk részletesebb beszámolót, amely mennyiségben is a legnagyobb egység, az itt közölt dokumentumokból a hadi események győri hatásai jól követhetők. A kevésbé ismertetett aprónyomtatványok között több korabeli iskolai értesítőt is találhatunk, így az oktatással foglalkozó kutatók, családfakutatók is érdekes csemegéket lelhetnek. A kötetbemutatón megjelent érdeklődők nagy száma is bizonyítja, hogy múltunk minél jobb megismerése fontos városunk lakói számára.

Némáné Kovács Éva