A könyvtári integráció eredményeként a korábban önálló Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár összevonásuk után Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér elnevezéssel működik 2013 januárjától. A korábban pedagógusként tevékenykedő Baksa Péter és felesége nyugdíjas éveikben is fáradhatatlanul szolgálják a kultúra ügyét ismeretterjesztő tevékenységükkel, így vetítéssel egybekötött előadásukban roppant színvonalas ismeretanyagot nyújtottak át a névadó életművéről az érdeklődő közönségnek.

Dr. Kovács Pál munkásságának ideje a magyar történelemben, de Európában is sorsfordító volt a 19. században. Ez a korszak hozta el a feudális társadalom bomlását; ebben a században születtek meg, cseperedtek fel a politikai, kulturális tevékenységükkel a történelem aranybetűs lapjaiba nevüket bevéső reformnemzedék képviselői; ez a kor indította diadalútjára az ipari forradalmat, alakította át az emberek életmódját, formálta át a szokásaikat, s ágyazott meg olyan új eszméknek, mint a liberalizmus vagy a nacionalizmus. A századelő aggastyánja, ha valami csoda a század végére röpítette volna, idegenként csetlett-botlott volna a gyökeresen megváltozott körülmények miatt.

Nem utolsósorban ekkor tört ki dicsőséges forradalmunk, majd ment át szabadságharcba, ahol a szabadság, nemzeti függetlenség, polgári átalakulás sorsa dőlt el a csatatereken. Bár szabadságharcunk – a tömeges hősiesség ellenére – vereséggel végződött, mégis – bár vargabetűvel – befolyásolta sorsunk alakulását. A politikai kiegyezés, valamint az azt követő gazdasági virágzás a kor emberét bizakodással töltötte el, tán azt érezte, hogy a teremtő az ínséges évek, tragikus évszázadok után pártolóan karolta fel nemzetünk ügyét, hisz a Himnusz sorai szerint „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”.

Dr. kovács Pál élete majd az egész századot átfogta. Sokgyermekes családban, Dégen látta meg a napvilágot. Középiskolás éveit az oly híres Pápai Református Kollégiumban végezte – ezen intézmény falai között nemzetünk számos dicső tagja szívta magába a tudást. Útja innen egy pozsonyi megállóval Pestre vezetett, ahol a tudományegyetem várta: 1833-ban szerzett Orvosdoktori képesítést. Disszertációja az adott korban úttörő jelentőségű volt, mivel a nőgyógyászat ekkor még az orvosi szakma mostohagyermekének számított, a felnövő lányok gyógyításával foglalkozó mű mindenképpen figyelemre méltó. Orvosként kivette részét az 1831-ben pusztító kolerajárvány elleni küzdelemben.

1834-ben németországi tanulmányúton járt, egy évvel később költözött Győrbe orvosi gyakorlatot folytatni (időlegesen Győr vármegye tiszteletbeli főorvosa is volt). Bár az orvosi mesterségnek soha nem fordított hátat, ezenkívül széleskörű irodalmi, kulturális tevékenységet fejtett ki.

Szorgalmazta kulturális egyletek alakítását: Kálóczy Lajossal és Zmeskál Sándorral ő alapította az első győri olvasóegyesületet, a színügyi bizottmány és az 1845-ben alapított Győri Színházegylet tagjaként pedig a magyar nyelvű színjátszás ügyének egyik legaktívabb támogatója volt.

A művelődésben – a kor szellemének megfelelően – a nemzeti jelleg kihangsúlyozását tartotta szem előtt. Számtalan drámát, novellát, tárcát írt, szerkesztő volt Győr híres napilapjában, a Das Vaterland politikai-irodalmi közlönyében, melyet 1847–1848-ban Hazánk címmel, a márciusi ifjak orgánumaként adott ki. 1862-től 1867-ig elnökként irányította a Győri Ének- és Zeneegylet munkáját, 1870-ben ismeretterjesztő egyesületet, 1881-ben pedig Karika Antallal együtt írói és művészi kört alapított Győrben.

1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. 1839-ben a rendes tagok sorába emelték, de pályatársa, az Aurora és az Athenaeum körével élesen szembehelyezkedő novellista, Csató Pál személye ellen indított éles sajtótámadása miatt rendes tagságáról lemondott. 1836-tól alapító tagként, 1838-tól rendes tagként a Kisfaludy Társaság munkájában is részt vett. 1877-ben munkássága elismeréséül királyi tanácsosi címet kapott. 1886-ban hunyt el városunkban.

Dr. Kovács Pál nevét Győrben utca, 1992-től közművelődési díj őrzi, 1962 és 1977 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat győri szabadegyeteme viselte, ma pedig a megyei könyvtár öregbíti.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

Fotógaléria: Előadás Dr. Kovács Pálról a megyei könyvtárban

9 kép