995

Logotípiák, könyvek, plakátok, prospektusok, kiállítások

Lakatos Gy. László kiállítása a Cziráki Lajos Kiállítótérben

Töredékek – Logotípiák, könyvek, plakátok, prospektusok, kiállítások címmel január 20-án, kedden 17 órakor nyílt meg Lakatos Gy. László Pro Urbe-díjas tervezőgrafikus tárlata a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán a Cziráki Lajos kiállítótérben (Győr, Liszt F. u. 42. II. emelet – lifttel megközelíthető). A tárlat február 18-ig tekinthető meg.

Lakatos Gy. László kiállítását N. Mészáros Júlia nyitotta meg. Az ő méltató szavaiból idézünk:

„Lakatos Gy. Lászlót az 1964-ben elvégzett Kirakat-rendező Iskola egyik neves tanára, Bánhidi Andor indította el az alkalmazott grafikusi pályára, jóllehet eredetileg festőnek készült és a belsőépítészet vonzotta. Munkásságának fő profilját az embléma-, arculat- és plakáttervezés, valamint a tipográfia és a könyvtervezés jelenti számunkra, hiszen leggyakrabban ilyen jellegű műveivel találkozhattunk városunkban és környékén. A Győri Tervező Vállalat, a Komédiás Étterem, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok, a Palatia Nyomda és Kiadó Vállalat, avagy a Club Carat, a Hotel Klastrom és a Rábatext emblémái, illetve arculati tervei legalább annyira ismertek és elismertek az itt élők körében, mint a Győri Nyár, a Győri Könyvszalon, a Győri Balett, a Győri Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Philharmonia és a Városi Művészeti Múzeum rendezvényeire tervezett plakátjainak sora, valamint prospektusai, katalógusai. Hasonlóan népszerűekké váltak azok a Kisalföldet, Győrt, Pannonhalmát, Sopront és más, erre a régióra jellemző értékeket népszerűsítő könyvek, albumok, melyek címlapjait és tipográfiáját szintén ő tervezte.

Lakatos Gy. László tevékenysége azonban ennél sokkal szélesebb, és messze túlmutat Győrön és vonzáskörén. Több, mint kétszáz kiállítást tervezett és épített a legkülönfélébb ipari- és kereskedelmi vásárokra a világ öt földrészének szinte valamennyi fontos helyén, melyekhez közel 400 színes leporellót, füzetet és katalógust is készített. Ezek a kiállítások és kiadványok – a vásárok látogatottsága révén – igen széles tömegekhez jutottak el, akárcsak a Győrben készült legszebb munkái közül az Európai kulturális főváros pályázat, vagy a BorsodChem Rt. környezetvédelmi akciója keretében született kiemelkedő jelentőségű művei.

Lakatos Gy. László munkásságának alapja a betű tisztelete, kép és szöveg dinamikus egyensúlya, a kép mondanivalót felerősítő emblematikus jellé alakítása és a tiszta szerkezetű kompozíció. Sokat tanult a 10-es évek legnagyobb hazai plakátművészeitől és a 20-as évek magyar avantgárd mestereitől, de a 60-as, 70-es és 90-es évek világhírű tervezőművészeitől is. Számára a betűnek zenéje, tehát lelke van, aminek a legkisebb méretű munkákban is tisztán kell szólnia. A betűnek analógnak kell lennie bármely szöveggel és képpel, s olvashatónak kell maradnia, bármekkora is a szövegterjedelem. A képi elemek nem kerülhetnek túlsúlyba a szövegértés, vagy a kompozíció egészének rovására.

Munkáiban egzaktságra és harmonikus kifinomultságra törekszik, amit elsősorban azzal ér el, hogy a képet és szöveget azonos értékű vizuális elemként kezeli, és tiszta szerkezetekbe fűzi. Kiváló érzékkel épít a tiszta vonal játékos, vagy a felemelő érzést keltő, a szerkezetet és kompozíciót is meghatározó erejére, gazdag vonalfűzési lehetőségeire, a pozitív-negatív felületek világos párbeszédére, a foltok és az azokra rímelő betűstílusok magas szintű összhangjára. A betűket vonalas vizuális elemekként kezeli. Felhasználja egyéni jegyeiket, a betűtípusok különbségeinek és belső szerkezetének a képi elemekre és a kompozíció szerkezetére is hatást gyakorló sajátosságait.

A kisujjában van a szakma, amely azonban soha nem késztette még rutinból készített alkotásra. Formavilága, kifejezőkészsége magába szívja a külvilág változásait, és szüntelen továbblépésre, új utak keresésére készteti. Művészetének fejlődése azért is rendkívüli, mert úgy képes megújulni, hogy soha nem mond le azokról az alapelvekről, melyek a tipográfia és a tervezőművészet saját törvényszerűségeiből erednek, azok lényegét jelentik. Kompozícióiban, kiadványtervei szerkezetében belső ellenpontokat teremt, s finom aszimmetriával teszi feszessé a szerkezetet. Művészete nemcsak a közvetlen tanítványai számára mérce, hanem hatással van a hazai vizuális kultúra megújulására is.”

Fotók: Szabó Béla


2015.01.22