Kelemen atya bevezetőjében elmondta, hogy a két tudós pap 1845 és 1888 közt keletkezett leveleiből kiderül, közös volt bennük a tudomány iránti lelkesedés, ugyanakkor az is látszik, lelki rokonságban álltak egymással. A kötetről elmondta, hogy a könyv szépsége is mutatja, ez nem szokásos forráskiadvány, a minőségi illusztrációk, fotók megállásra késztetik az olvasót.

Horváth József megemlítette, hogy a kötet megjelenésében emlékeztet A jezsuita jelenlét Győrben című kötetre, melyet szintén a Szent Mór Bencés Perjelség adott ki. Mindkettőnek Vertel Beatrix volt a képszerkesztője, Püspöki Apor a fotósa. A levelek szerzőire kitérve elmondta, hogy a múzeumalapító bencés Rómer Flóris életútjával már sokan foglalkoztak Győrben is. Az 1959-es első Arrabona múzeumi évkönyvtől kezdődően többször megemlékeztek sokrétű munkásságáról. Legutóbb 2015-ben és 2017-ben, Rómer Flóris születése 200. évfordulója alkalmából két Arrabona emlékkötettel is tisztelgett alapító-névadója előtt a győri múzeum. Ebenhöch Ferencet, a tudós koroncói papot Katona Csaba két tanulmánya mutatta be idáig legbővebben.

Csécs Teréz korábbi munkái során figyelt fel Ebenhöch munkásságára, a levelekre pedig a fent említett évfordulós kötetek munkálatai során bukkant rá. További kutatás után újabb levelek kerültek elő, például a Győri Egyházmegyei Könyvtárból is. Bár közel sem teljes a levelezés, mégis sokszor meglettek az egymásnak válaszoló levélpárok.

Horváth József kiemelte, a kiegészítő részek nagymértékben megnövelték a kötet értékét, így 312 tételes a felhasznált irodalom jegyzék is. A levelek témáinak sokszínűségét mutatja, hogy a névmutatóban 573 név, a földrajzi mutatóban 288 település szerepel, a levelek témáját 238 tárgyszó tárja fel. Különösen fontosak a hivatkozások, melyek információt adnak a levelekben említett személyekről, eseményekről. A levelek tartalma többek közt érinti a családjukat, a bencéseket és a paptársakat, a múzeumalapító kört, a régészeti, botanikai gyűjtést, József nádort és családját, de sokat elárulnak a korabeli Győrről, annak kapcsolati hálójáról is.

Vertel Beatrix, a kötet képszerkesztője elmondta, az volt a céljuk, hogy az adott korról is benyomást adjanak, elsősorban olyan eredeti tárgyak fotóit használták illusztrálásra, melyeket a két tudós pap maga is a kezében tarthatott. A korabeli városképeken túl például régészeti és éremgyűjteményről láthatunk művészi szintű fotókat.

Horváth József zárásként elmondta, hogy a kiadványnak számos olvasata lehetséges, és a további kutatóknak sok segítséget adhat a jövőben.

Antaliné Hujter Szilvia
Fotók: Győr Plusz Média / Mekliz Fotó Stúdió

Fotógaléria: „Romert sokan, Floriant csak kevesen ismerik” – Könyvbemutató az Esterházy-palotában

9 kép