A 17. század végén és a 18. század elején az Oszmán Birodalommal való katonai összecsapásokban a Habsburgok a Duna menti térség nagy részét meghódították. A harcok során kartográfusok tudását és képességeit is igénybe vették, akiknek a jelentősége azonban messze túlmutatott katonai funkciójukon. A térképkészítők megjelenítő, vizualizáló munkájuk során ugyanis a régió meghódított részeit egy nagy egésszé illesztették össze, területeket határoltak el egymástól, és így a Duna menti térséget újra és újra felfedezték, folyamatosan újraalkották. Térképeik birodalmak hatalmi igényeinek, katonai összetűzéseknek és vallási határoknak az emlékét örökítettek át az utókorra.

Míg jó 300 évvel ezelőtt ezek a szempontok álltak előtérben a Duna menti térségben, addig ma békés stratégiák határozzák meg Európa e központi részén elhelyezkedő régióját, ahol az egyes országok együttműködésre törekednek egymással. Ez a szándék fejeződik ki az Európa Tanács által 2011 júniusában elfogadott ún. Duna Régió Stratégiában is. A dokumentum a nevezett térséget, amely a Duna donaueschingeni forrásától egészen annak fekete-tengeri torkolatáig húzódik, az 1989/90 után összenövő Európa egyik nagyrégiójának és szilárd alkotórészének tekinti. A cél az, hogy a Duna menti térséget mint európai nagyrégiót érthetővé, kézzelfoghatóvá és megtapasztalhatóvá tegye politikai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt.

A Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken, 1650-1800 című kiállítás, amely a tübingeni Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet) és a Landesarchiv Baden-Württemberg, Abteilung Generallandesarchiv Karlsruhe (Baden-Württembergi Tartományi Levéltár Karlsruhei Tartományi Központi Levéltára) együttműködésének eredményeképpen született meg, azt az időszakot mutatja be, amikor a kora újkori térségfelfogásokból kialakult a mai értelemben vett Duna menti régió. A kiállítás a térségről alkotott koncepció jellegzetességeit írja le, valamint azt, hogy a nyugat- és közép-európai szemlélők miként látták, érzékelték és fogták fel ezt. A kiállítás egy kutatóintézet és egy levéltár közös projektje révén jött létre, és egy sok esetben ismeretlen európai nagytérségbe hívja meg a látogatót. Ezenkívül felveti azt a kérdést is, mit is értünk ma a Duna menti térség délkeleti részén és egyáltalán Délkelet-Európán, illetve milyen kartográfiai ábrázolásokkal kapcsoljuk össze ezt a régiót. A kétnyelvű kiállítás (német és angol), amelyet magyar nyelvű kísérőszövegekkel egészítettünk ki, sok-sok értékes, többnyire első alkalommal kiállított térkép bemutatásával a Duna menti térség térképészetének fejlődését szemlélteti 1650 és 1800 között. A kiállítás alapjául az a térképekből és látképekből álló gazdag gyűjtemény szolgált, amelyet a bádeni őrgrófok katonai, hadászati célokból hoztak létre, és amelyet ma a karlsruhei Generallandesarchivban (Tartományi Központi Levéltár, Karlsruhe), valamint a Badische Landesbibliothekben (Badeni Tartományi Könyvtár) őriznek. Ezeknek a kölcsönző intézményeknek a térképeit egészítik ki azok a kiállítási darabok, amelyek az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet), valamint két magánadományozó, a Temesváron élő Dr. Ovidiu Șandor és a tübingeni Dr. Mathias Beer gyűjteményéből származnak.

A kiállítást először Karlsruhéban mutattuk be, ezt követően a tárlat megkezdte útját a Duna menti térségben, ahol a tartalmas anyagot Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Ausztriában és Horvátországban is megtekinthetik majd az érdeklődők. Mindezzel a kiállítás azt a közvetítő funkciót tölti be, amelyet a Duna az évszázadok folyamán a katonai öszszecsapások mellett betöltött – azaz hidat képezett Kelet és Nyugat között. Magyarországon a kiállítás központi kurátora a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja, amely Eger, Budapest, Pécs és Győr helyszíneken gondoskodik a tárlat széles körű bemutatásáról. Ez a kezdeményezés annak a hosszú évek óta tartó, sikeres együttműködésnek az eredménye, amelyet a német rendező-szervező fél és a központi magyar tudományos – könyvtári és levéltári – intézmények folytatnak egymással.

Prof. Dr. Reinhard Johler, az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet, Tübingen) vezetője
Prof Dr. Gerald Maier, a Landesarchivs Baden-Württemberg (Baden-Württembergi Tartományi Levéltár) elnöke
Prof Dr. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója

A Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken, 1650-1800 című kiállítás megnyitójára november 15-én (csütörtök) 14 órakor kerül sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. A tárlat a 18. Győri Könyvszalon mindhárom napján nyitva áll a nagyközönség előtt, és január 15-ig látogatható.