74

180 éve született Georges Bizet, a romantika egyik nagy zeneszerzője

Nagy Mária írása

georges-bizet

Georges Bizet, vagy eredeti nevén Alexandre César Leopold 180 évvel ezelőtt, 1838. október 25-én született Párizsban. Édesapja fodrász volt, édesanyja zongoratanárnő – a zene így már korán megjelent az életében a párizsi Montmarte negyedben. Lelkesen figyelte anyja zongorajátékát, végighallgatta apja énekóráit, és zenei tehetségére sem kellett sokat várni: már 9 éves korában a párizsi konzervatóriumban tanult, ahol Gounod és Halévy voltak a tanárai.

14 éves korában első díjat nyert egy zongoraversenyen. 1856-ban megpályázta a Római nagydíjat, de Dávid-kantátájával csak második lett. Egy évvel később részt vett a Jacques Offenbach operaszerzői versenyen, ahol az első díjat megosztva nyerte el Charles Lecocq-kal. Mindkét művet be is mutatták, de Bizet darabjának nagyobb volt a sikere – ez volt első bemutatott operája, és így sikerült bejutnia Rossini nagyhírű estélyeire, ahol nemcsak az olasz mesterrel találkozott, hanem Liszt Ferenccel és Verdivel is.

1857-ben Clovis és Clotilde című kantátájával végül elnyerte a Római nagydíjat, így állami ösztöndíjjal az olasz fővárosban tanulhatott. Első itáliai megállója Genova volt, majd Firenzébe utazott, ahol részt vett Verdi A lombardok című operájának bemutatóján, és több mint egyhavi utazás után érkezett meg Rómába. Itt született Don Procopio című operája, valamint egy óda-szimfónia, amelyet Luiz de Camoes portugál költő eposza ihlette. A Don Procopio kézirata azonban elveszett, majd csak 1895-ben találják meg.

1860-ban visszament Franciaországba – egy régi szokás szerint a Rómából hazatértek írhattak egy egyfelvonásos darabot az Opéra-Comique számára. Bizet szeretett volna élni ezzel a lehetőséggel, viszont ebben az évben, 45 éves korában elhunyt az édesanyja. A zeneszerző teljesen összeroppant, képtelen volt munkára, emiatt az Akadémiától haladékot kapott. 1862-ben a Théatre Lyrique színre vitte Gyöngyhalászok című első operáját, de a mű nem aratott sikert. Ekkor még művészetében az olasz zenei hatások érvényesültek.

A Gyöngyhalászok előadássorozata után Bizet négy éven át nem lépett a közönség elé új operával, de egyáltalán nem volt tétlen. Apjával közösen Le Vésinetben (Párizstól 12 mérföldnyire a Szajna partján) felépítettek egy nyaralót, amely ettől fogva a zeneszerző kedvenc tartózkodási helye lett. 1865 nyarán Edmond Galabert személyében magántanítványra lelt. Ő volt az, aki a zeneszerzővel folyatott levelezését kötetbe rendezte, illetve aki segítette Bizet-t a komponálásban.

1866-ban A szép perthi lány komponálása után szakított az olasz zenei világgal; Charles Gounod nagy hatással volt rá, ettől a befolyástól csak nagyon későn tudott megszabadulni. Az 1868. április 14-én megtartott brüsszeli bemutatója már hatalmas siker volt. Sokáig zongoratanításból élt. 1869-ben feleségül vette Geneviéve Halévy-t, Ludovic Halévy lányát (egykor Bizet zeneszerzés tanára volt a Párizsi Konzervatóriumban). Felesége mentális problémákkal küszködött, és ez árnyékot vetett boldogságukra.

1871-ben a porosz-francia háború miatt besorozták katonának. Ez idő alatt a színházak zárva voltak, a Théâtre Lirique az ostrom alatt leégett. Bizet 1871 végén megpályázta a Nagyopera énekmesteri állását, azonban sikertelenül, sőt az Auber halála miatt megüresedett igazgatói széket sem sikerült megszereznie a Conservatoire-ban. Ebben az évben több fontos műve is született: megjelent Gyermekjátékok című sorozata tizenkét tételben, valamint elkészült a Dzsamilé című egyfelvonásos operája. A Dzsamilé is ellenállásba ütközött, de Bizet-t nem riasztották el a balsikerek. A párizsi Vaudedeville színház igazgatójának kérésére Alphonse Daudet Az arles-i lány című elbeszéléséhez írt kísérőzenét. A színház szűkös anyagi helyzete nem tette lehetővé nagyobb együttes alkalmazását, így be kellett érnie 26 muzsikussal. Bizet ezt a minimális együttest mesteri ökonómiával használta fel művéhez, a bemutató után azonban nyomban hozzálátott, hogy a darabot áthangszerelje nagyzenekarra. Így keletkezett négy tételből álló szvitje, amely mint hangversenydarab hatalmas sikert aratott.

1872-ben megszületett fia, Jacques, akiből később író lett. 1875-ben megírta legnagyobb művét, a verista librettóra készült Carment. Ez már szakítás volt az opéra comique-kal. A szövegkönyvet Prosper Mérimée elbeszélése nyomán apósa, Ludovic Halévy írta Henry Meilhac-kal közösen. A Carmen ősbemutatója 1875. március 3-án volt, de a darab nem talált kedvező fogadtatásra. Bizet nem sokkal ezután, 1875. június 3-án hunyt el a Párizs közelében lévő Bougivalban.

Sokan állítják, hogy a Carmen bukása okozta a halálát. Tény, hogy a zeneszerző súlyos beteg volt, de halálát ízületi bántalmakból eredő szívgyengeség okozta. A gyászszertartást június 5-én a párizsi La Trinité templomban tartották. A Pére-Lachaise temető felé tartó gyászmenet Chopin gyászindulójának akkordjaira indult el. A temetésen a megrázkódtatástól megbetegedett felesége nem tudott részt venni. Több mint négyezer ember kísérte utolsó útjára.

Halálának napján, három hónappal a Carmen bemutatója után operája még mindössze 33 előadást élt meg. Hat hónappal később, Bécsben történt meg a nagy áttörés. Ma a Carmen a világ egyik legnépszerűbb operája, dalai önálló életet élő slágerekké váltak. Keserű jóslata, mely szerint a sikerhez németnek vagy halottnak kell lenni, tragikus módon beteljesült.

Georges Bizet-t szenvedélyes kapcsolat fűzte a zongorához, kortársai szerint (pl. Liszt Ferenc, Hector Berlioz) kora egyik legjelentősebb virtuóza lehetett volna, ha nem fél a hangversenyzéstől. Zongoraműveinek nagy részét pénzszerzési célból írta, és kizárólag csak baráti körében adta őket elő. Legelső zongoradarabjaiban, melyeket még fiatal korában írt (keringők, prelűdök, románcok), a kor divatjának hódolt: Schumannt, Chopint, Liszt Ferencet utánozta.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, irodalmiradio.hu, Németh Amadé: Georges Bizet élete és művei. Zeneműkiadó, Budapest, 1976.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.10.25