Az biztos, hogy 1108-ban említi meg először egy oklevél, 1284-ben Kun László pedig a váci püspöknek, Tamásnak adja birtokul. A mindenkori váci püspökök közül pedig a Bolognában végzett Báthory Miklós kezd komolyabb építkezésekbe itt 1475-ben (a Zsigmond-féle sárkányrendes címerét meg is találják a régészek majd egy 1483-as dátumot viselő emléktáblán). Mivel Mátyás korában vagyunk, természetesen egy itáliai építőmester, Traguinus Jakab dolgozik a püspöki váron. Háromemeletes öregtorony épül a belső várban, no és reneszánsz palota, de még arra is van akarat, hogy a hatvan méteres sziklaplatón, amin a vár áll, nem csekély munkával egy jó mély árokkal vegyék körbe a falakat.

Ami nem is volt hiábavaló, hiszen Buda eleste után egy csapásra fontos végvár lett Nógrádból. Vagy talán mégiscsak hiábavaló volt az igyekezet, mert aztán 1544-ben dicstelen kapitánya, a már Ferdinándhoz hűséges Miskey István, más kollégáihoz hasonlóan, simán meglép innen embereivel a török közeledtének a hírére. Hogy aztán nem csak ilyen nyúlszívűek voltak akkoriban pozícióban, azt mondjuk a már sokat emlegetett Pálffy Miklós főkapitány tettei is bizonyítják, mert Nógrádot is ő foglalja vissza Tieffenbach generális uram társaságában 1594-ben. Ami után azért jobban odafigyel Bécs az erődítésre, egy 1598-as és egy 1626-os török ostromot is kiállnak a vár magyar és német védői. De aztán 1663-ban megérkezik Kaplan pasa, és 27 napos ostrom után megnyílnak előtte Nógrád várának kapui is. Szandzsákszékhely lesz a várból, a híres bajvívó, Mehmed Colak lesz itt a bég, akit a magyarok a hiányzó bal keze miatt csak Csonkabégnek hívnak.

Napjainkban (Wikipédia)

És Colak bég egy 1685-ös villámcsapás és az öregtoronyban tárolt puskapor felrobbanása után inkább Buda védelmét erősíti embereivel. Itt is esik hadifogságba fiával, és Lipót császár vitézi híre miatt megkegyelmez neki, mire az kereszténnyé lesz (Lipót a keresztapa), és a török ellen harcol majd a fiával együtt. Aki aztán később a bárói címet is megkapja az uralkodótól szolgálataiért. No de Nógrádot a robbanás után már nem építi fel senki, Rákóczi ugyan szorgalmazza Bottyán Jánosnál a helyreállítást, de 1709-ben, a császáriak közeledtére a kurucok inkább lerombolják azt is, ami megmaradt. Azóta pedig néhány kisebb beavatkozáson kívül minden úgy van, ahogyan 1709-ben ott maradt.

Címlapkép: Menedékház és a várrom (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu