367

Megjelent a Győri Közlöny (1857-1896) első száma – Ezen a napon történt

Horváth József írása

gyori-kozlony

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc bukása után hosszú évekig nem jelenhetett meg Győrött időszaki sajtótermék. 1857 tavaszán csupán egy német nyelvű hetilap indítására kapott engedélyt a kérelmező Anton J. Rosenzweig. A Raaber Geschäftsanzeiger című, kereskedelmi és szépirodalmi jellegű újság május 17-én indult, és hetenként kétszer jutott el az olvasókhoz. Utolsó száma szeptember 27-én látott napvilágot, néhány nappal később, 1857. október elsején pedig immár magyar nyelvű újság indulhatott: a Győri Közlöny, a város egyik leghosszabb ideig fennmaradó lapja.

A Zetykó József szerkesztésében, Kereskedelmi és szépirodalmi lap alcímmel induló Győri Közlöny fennállásának első éveiben több szempontból is különös jelentőséggel bírt. Másfél évtizeden keresztül a város egyetlen rendszeres időközönként megjelenő kiadványa volt, mely hetenként kétszer látta el információval, ill. olvasnivalóval Győr és környéke érdeklődő közönségét. A kiegyezésig ötször változott alcíme, és ugyanennyi alkalommal cserélődött a felelős szerkesztő személye is. Az előbbi igyekezett kifejezésre juttatni a lap jellege mellett a kiadásában közreműködő testületeket is: ennek köszönhetően az 1858-1860-ban megjelent számokon a „Kereskedelmi, műipari, mezőgazdászati és szépirodalmi lap” alcím, az 1862. év második felében megjelenteken a „Vegyes tartalmú hetilap és a győrvidéki gazdasági egylet hivatalos közlönye”, az 1863 januárjától utcára kerülő számokon pedig a „Vegyes tartalmú hetilap, a győrvidéki gazdasági egylet és a győri zenede hivatalos lapja” alcím olvasható.

A felelős szerkesztői tisztet a lemondásáig hatalmas munkát végző és szép eredményeket elérő Zetykó Józseftől 1860 szeptemberében Szilvásy Márton vette át, akinek jelentős szerepe volt a lap politikai orgánummá válásában. Ahogy életrajzi szócikkének szerzője, Tóth László megállapította: „Vakmerően bátor cikkeivel küzdött a magyar nemzeti alkotmányos intézmények újbóli felállításáért … Szilvásy Márton és a Győri Közlöny a magyar nemzeti ellenállás kimagasló példája lett.” Bátor kiállásának is szerepe lehetett abban, hogy a német katonák egy csoportja 1861 nyarán a nyílt utcán súlyosan bántalmazta; felgyógyulása után elköltözött a városból. Közvetlen utódai közül Csukássi József nevét lehet kiemelni: ő 1861 nyarától a lap belső munkatársaként tevékenykedett, majd 1865 júliusában vette át a felelős szerkesztő tisztét. Közel két évig végzett e tisztségében eredményes munkát, elérve, hogy a kor rangos írói és publicistái küldjenek írásokat a lapba; 1867 májusában azonban lemondott, Pestre költözött – itt teljesedett ki azután szerkesztői és újságírói pályája.

A Győri Közlöny tartalmát első időszakában a kereskedelmi rovat uralta a politikai tudósítások és a híranyag mellett – ez a fentebb ismertetett okok miatt érthető is. Jónak mondható a színházi rovata is, melynek szerkesztését dr. Kovács Pál vállalta magára, aki egyébként elbeszéléseit és tárcáit is szép számmal adta közre a lapban. Az utókor megítélése szerint a szépirodalmi rovat színvonala ezzel együtt sem érte el a többi rovatét; bár a költemények és elbeszélések szerzői között olyan nevek is találhatók, mint Beöthy Zsolt, Lauka Gusztáv vagy Thaly Kálmán. A lap „helyi szépírói” közül dr. Kovács Pál és Csukássi József mellett Virághalmi Ferenc említhető, aki a szabadságharc után Nagydémen húzódott meg, és innen küldte be első írásait a Győri Közlöny számára, később pedig Törökvilág Győrben címmel helyi tárgyú történelmi regényt is alkotott.

A dualizmus korának első éveiben a Győri Közlöny még mindig vetélytárs nélkül volt Győrött; megszaporodtak viszont azon szervezetek, melyeknek nyilvánosságot kellett biztosítani. E folyamatot jól jelzik az alcím egyre gyakrabbá váló módosításai: míg 1869-ben csak a győrvidéki gazdasági egylet és a győri zenede hivatalos lapjának mondja magát, 1870 szeptemberében megjelenik alcímében a győri önkéntes tűzoltó egylet neve is. Az 1870-es évek végére pedig oly mértékben megszaporodik a lap mögött álló szervezetek száma, hogy teljességre törekvő felsorolásukat már nem is vállalhatja az alcím; ezért az 1879. év második felében megjelent lapszámokon pl. ez olvasható: „A győrvidéki gazdasági egyesület, a győri ügyvédi kamara, a győri lövésztársulat, a győri önkénytes tűzoltóegylet, a győri ének és zeneegylet, a győrmegyei községi jegyzői kör, stb. hivatalos közlönye.” A felsorolás már sejtetni engedi a lapban megjelenő írások tematikai sokféleségét is.

A Győri Közlöny felelős szerkesztői székében 1867-től 1896 szeptemberében történt megszűnéséig – a Szávay Gyula által szerkesztett Győri Hírlapba történt beolvadásáig – nyolc személy váltotta egymást. A leghosszabb ideig Mersich József ügyvéd viselte e tisztet: 1869 októberétől kezdődően 14 éven keresztül az ő nevét olvashatták felelős szerkesztőként a győri olvasók. Utódai közül az őt közvetlenül követő Vargyas Endre tanfelügyelő emelhető ki, aki „Vas Borona” álnéven 1872-től publikált rendszeresen a lapban főmunkatársi minőségben, majd 1883 őszétől 1887 májusáig volt a Győri Közlöny felelős szerkesztője. Népies elbeszélései, költeményei más lapokban is megjelentek; legfontosabb publikációs fóruma azonban a Győri Közlöny volt: Ruschek Antal számításai szerint 1882 szeptemberéig ezernél több írása látott napvilágot e lapban!

Hogy mit jelent a mai kutató számára a Győri Közlöny, azzal többnyire tisztában vagyunk: az 1857-től az 1870-es évek elejéig terjedő időszak kutatásához az egyetlen rendszeresen kiadott nyomtatott forrást; de a további két-három évtized győri és Győr megyei történéseinek megismeréséhez is „valóságos kincsesbánya”! De mit jelentett a kortársaknak? Hogyan értékelték ők e lap jelentőségét?

Hogy nagyra tartották, azt mutatja már maga a tény: 1882. október elsején, a Győri Közlöny „25 éves fenállásának alkalmával” a győri megyeház nagytermében irodalmi ünnepélyt tartottak, melynek ünnepi szónoka – a fentebb már idézett – Ruschek Antal győr-szigeti plébános volt. A vidéki sajtó hivatásának méltatása és a „Győri Közlöny” rövid története című előadásából nem csupán a lap negyedszázados történetét, annak legfontosabb szereplőit ismerhetjük meg, de – amint arra a cím első fele pontosan utal – a „vidéki sajtó” hivatásáról is kifejti nézeteit a jeles egyházi szónokként is ismert szerző, mondandóját az alábbi fontosabb fogalmak köré csoportosítva: hazaszeretet, vallás és erkölcs, tudomány és művészet, az irodalom minden ága, család és társadalom, tanügy, megyei és városi élet, ipar, kereskedelem és mezőgazdászat, közlekedés, közrend. A felsorolásból láthatjuk: meglehetősen széles tematikai körben kellett helytállnia egy vidéki lapnak; a Győri Közlöny évfolyamait forgatva pedig egyet kell értenünk Ruschek Antallal abban, hogy e lap magas színvonalon tudta mindezt teljesíteni. Ezért becsülték nagyra a kortársak; és ezért böngésszük érdeklődéssel a 21. század elején mi is.

Horváth József

2018.10.01