Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kezdeményezés, de bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték. Az Egyesült Államokban 2005-ben még Nemzeti Kávénapnak nevezték, majd 2009. október 3-án a New Orleans-i Southern Food and Beverage Museum meghirdette a kávé világnapját.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik, a legismertebb szerint egy etióp pásztor figyelt fel arra, hogy kecskéi mennyire felélénkülnek, miután az egyik bokor piros bogyóit legelték. A termést elvitte egy közeli kolostorba, ahol megkóstolták, de rossznak találták, és a tűzbe dobták. Ám ekkor kellemes illatok kezdtek szállingózni, így a bogyókból főzetet készítettek, s ennek elfogyasztása után éberek maradtak az éjszakai ima alatt.

A kávé szó eredete is bizonytalan, egyesek a cserje őshazája, az etiópiai Kaffa tartomány nevéből származtatják, mások az arab kahua (izgató) szóból, amelynek eredeti jelentése bor volt, ezért nevezték a kávét „iszlám bornak” is.

Bár a kávé (Coffea) növénynemzetség sok fajt számlál, csak az arabica és a robusta terméséből készítenek kávét. Az arabica íze erősebb, a robusta kesernyésebb és testes, hozzáértők szerint a legjobb kávét a kettő keveréke adja. A világ kávétermelése évente mintegy 150 millió zsák, ennek egyharmada Brazíliából származik.

A kávéitalok ezernyi változata a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölési módok, az elkészítési receptek (például a kávé-víz arányának változtatása), főzési módok (kotyogó, kávégép, stb.) és adalékok számtalan kombinációjából születik meg. Létezik koffeinmentes kávé is, amelyből kivonják az izgató hatású vegyületet, van azonnal oldódó instant kávé, és isszák a zöld kávét is, ez pörkölés nélküli kávébab.

Sokan a Kopi Luwak kávékülönlegességre esküsznek. Ez a világ egyik legdrágább kávéja (egy csésze 10-20 ezer forintba kerül), amely az indonéz szigeteken őslakos cibetmacskaféle, a maláji pálmasodró ürülékéből készül. Ez az állat a kávéfák tetején él, és a legérettebb, pirosló kávébabbal táplálkozik. A szemeket, amelyek az állat emésztőrendszerén végighaladva fermentálódnak, távozásuk után összegyűjtik, megpörkölik, majd ízesítik – ez a kávé a 2007-es Bakancslista című amerikai filmben is szerepel.

Jelenleg a Black Yvory nevű elefántkávé a világ legdrágább kávéja. Egy thaiföldi elefántrezervátumban történik az előállítása, a nagy gonddal válogatott kávécseresznyét elefántok eszik meg. A szemek akár 30 órát is eltöltenek az állatok emésztőrendszerében, mielőtt távoznának onnan. Állítólag ez adja a kávé egyedülállóan lágy ízét, amelyet csokoládés, diós, földes ízjegyek jellemeznek. Egy csésze kávéhoz elegendő Black Ivory mintegy 17 ezer forintba kerül.

A kávézás szokása Európába a 17. században érkezett meg. Az első európai kávéház, a La Bottega del Caffé 1624-ben nyílt meg Velencében. Magyarországra a törökök hozták el a kávét. Az első pesti kávéházba 1727-ben lehetett betérni, a szót először Mikes Kelemen használta egy levelében. Az első kávéházi törzsvendég Petőfi Sándor volt.

A közvélekedéssel ellentétben nem a nagy kávés nemzetek fogyasztják a legtöbb forró frissítőt, hanem az észak-európaiak. A finnek fejenként évi 12 kilogrammal vezetik a listát, a norvégok majdnem 10-et szürcsölnek el, az izlandiak 9 kilogrammal férnek fel a dobogóra. Magyarországon fejenként körülbelül három kilogramm kávét iszunk évente, a legtöbbet decemberben.

Nagy Mária

Forrás: origo.hu, kisalfold.hu, Kávékedvelők kézikönyve : (minden, amit a kávéról tudni érdemes) Budapest : Kossuth, cop, 2018

A kép a freeimages.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.