Az egybegyűlteket a házigazda intézmény igazgatója, dr. Horváth Sándor Domonkos köszöntötte, és egyben meginvitálta a nyár folyamán a modernebb, közösségi szemlélet szerint megújított I. emeleti kölcsönzőtér megtekintésére. Az ezt követő előadások nemcsak a legújabb kutatási eredményekről számoltak be, hanem érdekes kérdéseket, megállapításokat vetettek fel, és felvázolták a további fejlesztési elképzeléseket.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda részéről Tóth Judit szaktanácsadó – koordinátori csoportvezetőtől megtudhattuk, hogy a kutatások időszerűek voltak, hiszen a fejlődés nem állhat meg, de azt, hogy milyen irányt vegyen fel, ezt csak az alaposabb vizsgálatok képesek megmutatni. A fejlesztések szükségességének alátámasztására számos adat kínálkozik, de az alapfeladatról, a könyvtár segítő, támogató szerepéről nem szabad megfeledkezni. A felgyorsult generációváltás miatt éppen azokat értjük meg legnehezebben, akik a könyvtár legnagyobb számú használói, a fiatalokat. Számukra megfelelő tartalmakat kell szolgáltatni.

A program célja a köznevelés hatékonyságának támogatása, amely 4 irányvonal mentén kezdte el tevékenységét: olvasáskultúra fejlesztése, digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra. Ennek érdekében oktatóközpontot hoztak létre, ahol már elkezdődtek a felkészítő képzések, 40 fős (megyénként 2 fős) szaktanácsadói hálózat alakult, szakmai műhelyek dolgoznak a jó gyakorlatok összegyűjtésén, mintaprogramok fejlesztésén, és ami még hátravan, ezeknek a programoknak a tesztelése, módszertani kiadványokkal ezek propagálása.

Az alapkutatások eredményeiről és tanulságairól többet is megtudhattunk a Könyvtári Intézet osztályvezetőjétől, dr. Tóth Mátétól, aki a könyvtárhasználati és információkeresési szakmai műhely tagja. Elmondta, hogy a magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásairól 1965 óta vannak felmérések, amelyek szerencsére ugyanazon kérdések mentén készültek, így alkalmasak az összehasonlításra, a változások kimutatására.

2017-ben a Psyma Hungary kft. végezte el a felmérést. A reprezentatív célú mintavételnél a szakmai műhely külföldi példák tapasztalatait is beépítette, így számos friss nézőpontból lehet vizsgálódni. Újdonság az is, hogy a hatalmas mennyiségű adathalmazt a FSZEK nyilvánossá tette, így más kutatók más szempontok szerint tanulmányozhatják, elemezhetik azt. A felmérést egyébként 2019-ben megismétlik.

Néhány következtetés meglehetősen elgondolkodtató. A könyvtárosok számára legfontosabb kérdés mindig a könyvtárhasználat. Érdekes módon ez az adat nem mutat radikális csökkenést annak ellenére sem, hogy jelenleg a könyvtárat bárki használhatja regisztráció nélkül is. Változás a használat gyakoriságában következett be, ritkult. Újszerű kérdés volt, hogy mennyire hasznosulnak az élet egyes területein a könyvtári szolgáltatások, illetve az az olvasói napi menü, amely feltárja, melyik korosztály milyen típusú szövegeket olvas inkább. Elgondolkodtató például, hogy a környezetünket elárasztó feliratok, reklámok leginkább a 10-13 évesek figyelmét ragadják meg. Kis túlzással fogalmazódott meg a következő kérdés: Esti mesével bejutni az egyetemre? A legújabb kutatások kimutatják, akinek naponta olvasnak mesét, azoknak a 73%-a válik rendszeres olvasóvá, nagyobb eséllyel tanulnak tovább a felsőoktatásban. Ez persze csak esélyt jelent, nem garancia, csak tendencia. Az olvasási szokások tanulásának elsődleges tere a család, mégis a legtöbb gyerek az iskolával érkezik a könyvtárba. A számos megállapítás után rengeteg kérdés fogalmazódott meg, ami mutatja, hogy ezek a kutatások nem öncélú adathalmazok, hanem hiánypótló igényfelmérések.

Talán a legújszerűbb témát Jávorka Brigitta, a Könyvtári Intézet munkatársa, a digitális szakmai műhely tagja szolgáltatta Gamification könyvtári környezetben címmel. Maga a fogalom „játékossá tétel”-ként fordítható le. Az előadó egyszerű példáin keresztül hamar megérthettük, miről van szó. Gondoljunk a különböző kereskedelmi célú pontgyűjtő füzetekre, amelyeknek különböző szintjei más és más kedvezményekre válthatók be. Játékos kedvünkkel egyetemben a vásárlóerő is növekszik. Fontos, hogy miközben valamit játékossá tesznek, nem veszíti el eredeti célját, komolyságát, csak a szemlélet más. Márpedig az okoseszközök terjedésével a játék egyre többünk életének természetes része lett. Az is fontos, hogy az okostelefont ne versenytársnak tekintsük például a könyvvel szemben, hanem egy eszköznek. És innen már könnyű belátni, miért változott meg a hagyományos könyvtáros szerep, és miért van szükség a fejlesztésre, fejlődésre. Szerencsére számos külföldi példa áll rendelkezésre nemcsak kereskedelmi, hanem könyvtári vonatkozásban. Az előadásban egy lyoni, egy pennsylvaniai és egy michigani példát is megismerhettünk.

A szakmai nap utolsó előadása Könyvtárpedagógiai műhelymunka Győrben címmel Magdics Erika könyvtárostanártól hangzott el (Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája). Megalakulásuk legfőbb oka, hogy nem volt szaktanácsadói, munkaközösségi háttere az iskolai könyvtárosok tevékenységének, ugyanakkor szükségét érezték a tapasztalatcserének, a továbbképzéseknek, a jó gyakorlatok cseréjének. Az elmúlt év értékes munkájáról láthattunk képes beszámolót.

Az ilyen rendezvények legfőbb haszna, hogy segítik a szakmai információcserét. A résztvevők diskurzusa a szünetekben és a nap végén még folytatódott, bizonyára nem haszon nélkül. A projekt 2020 január végéig fut, tehát van még bőven feladat. 2019 első negyedévében egy nagyszabású, országos könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampány lebonyolítását tervezik. A projektidőszak végére egy módszertani kiadványsorozat is napvilágot lát majd.

Szabó Szilvia
Fotók: Pozsgai Krisztina