173

160 éve született a világhírű Hubay-iskola megteremtője, Hubay Jenő

Vargáné Blága Borbála írása

hubay-jeno

160 éve, 1858. szeptember 15-én Pesten született Hubay Jenő, az Európa-szerte ünnepelt hegedűművész, zeneszerző, pedagógus, a budapesti Zeneakadémia igazgatója, az MTA tiszteletbeli tagja. A világhírű magyar hegedűiskola megteremtője fél évszázadon keresztül a magyar zeneélet meghatározó személyisége volt, tevékenysége döntő módon hozzájárult Magyarország zenei fejlődéséhez.

Eredeti neve Huber Jenő, édesapja Huber Károly, a Nemzeti Színház hangversenymestere és karnagya volt. A hegedűjáték alapjait apjától sajátította el, azután Gobbi Alajos, majd Berlinben Joachim József tanítványa volt. 1876-ban, visszatérve Budapestre, Robert Volkmann tanította zeneszerzésre. Liszt Ferenc tanácsára 1878-ban Párizsba utazott, és játékával rövid idő alatt meghódította Nyugat-Európa közönségét. Nevét ekkor változtatta a magyar csengésű Hubayra. Párizsban baráti kapcsolatba került a legendás hírű Henri Vieuxtemps zeneszerzővel és hegedűművésszel, akinek javaslatára 1882-ben kinevezték a brüsszeli Conservatoire Royale tanszékvezetőjének, ami a korabeli Európa egyik kiemelkedő zenei pozíciója volt.

Hubay négy évvel később Trefort Ágoston kultuszminiszter kérésére hazatért, és évtizedeken keresztül irányította a budapesti Zeneakadémia hegedű tanszékét, melyet rövidesen mesteriskolává fejlesztett. 1890-től kamarazenét is oktatott. 1919-től 1934-ig az intézmény főigazgatója volt. A Zeneakadémiát Hubay és tanítványai működése révén évtizedeken át Európa egyik legfontosabb hegedű mesteriskolájának tartották. Az iskola egymás után bocsátotta útjára világhírűvé váló tanítványait, köztük két győri származású tehetséges hegedűművészt: Albert Ferencet és Varga Tibort.

Hubay 1886-ban Popper Dáviddal megalapította a világszínvonalú Hubay-Popper Kvartettet, amely 1903-ig működött, külföldön is gyakran szerepeltek.

Megnyerő személyiségének, képességeinek köszönhetően Hubay Jenő kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett (uralkodók, államfők, művészek) Európa-szerte. 1894-ben feleségül vette Cebrian Róza grófnőt, 1907-ben Ferenc József Szalatnay előnévvel nemességet adományozott számára, így az arisztokráciában is helyet kapott.

Hubay csodálatos tehetségű virtuóz, zseniális nevelő és termékeny komponista volt. Zeneszerzőként a késő romantikus iskola képviselője, virtuóz művei máig repertoárdarabok. A több száz hegedűdarab komponálása mellett szimfóniák, operák is fűződnek nevéhez. Legismertebb A cremonai hegedűs című műve, mely az első magyar opera, melyet Európán kívül is előadtak (New York, 1897).

Tanári működésének harmincadik évfordulóján (1912) a magyar zenei közélet ünnepi hangversenyekkel köszöntötte, a kolozsvári egyetem díszdoktorrá avatta.

A két világháború közötti magyar zenei élet hivatalos vezetője, Hubay Jenő 1937. március 12-én hunyt el Budapesten.

Munkássága a magyar hegedűművészet történetének aranykorát jelenti.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált Irodalom:
Brockhaus Riemann zenei lexikon 2. köt. - Bp., 1984.
album.hagyomanyokhaza.hu
hubaymusichall.com
info.bmc.hu

lfze.hu
wikipedia.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.09.15