A Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 1994-ben alakult, azóta 20. alkalommal gyűltek össze a tagok és az érdeklődők az egész ország területéről, hogy értékes gondolatokkal, tapasztalatokkal gazdagodjanak.

A megjelenteket dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója és Radnóti Ákos, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, majd Borsa Kata mutatta be „Pezsegj a várossal” címmel Győr Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatát.

A szakmai program első napjának levezető elnöke dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese volt.

Tari Annamária pszichoanalitikus Online generációk a könyvtárban… – a változások megértése az Információs Korban című nyitóelőadásában az információs kor társadalomra gyakorolt hatásairól beszélt. A XXI. század technikai fejlődése szinte kezelhetetlen mennyiségű információt adott. A digitális nemzedékek olvasási, tanulási szokásai rövid idő alatt sokat változtak. „A jól működő emberi kapcsolatok kialakításához alapfeltétel az érzelmek, az érzelmi intelligencia, az empátia, melyekhez az offline >>gyakorlás<< elengedhetetlen” – hangsúlyozta az előadó.

Tamáska Dávid szociológus, falu- és városkutató. Fő érdeklődési területe a 20. század, a falvak és városok átalakulása. Hagyomány és örökség című előadásában megosztotta velünk, hogy tapasztalatai szerint hogyan vonhatók be a fiatalok a helytörténeti adatgyűjtésbe. Ismertette azokat a kutatásait, melyekben főiskolai hallgatók is részt vettek az adatgyűjtésben. Összegzésként elmondta, hogy tudományos értelemben kevés az új információ, azonban az elmúlt évtizedek történeti kutatása elképzelhetetlen oral history nélkül, amely megélhetővé teszi az ismereteket, összekapcsolja a hagyományos emlékezeti formákat a modern emlékezethelyekkel. Az eredmények projektekké bővíthetők pl. kiállítások, helytörténeti séták szervezésével vagy könyvtári adatbázisok építését teszik lehetővé.

Digitális helyismereti archívumok népszerűsítése a fiatalok körében címmel Márföldi Istvántól lendületes és gyakorlati tanácsokban bővelkedő előadást hallottunk. Piacképes ajánlat-e a könyvtár a tartalomra vágyó fiataloknak? Hogyan tudjuk behozni a gyerekeket a könyvtárba? Mi a baj a könyvtári digitális archívumokkal? Hogyan népszerűsítsük helyismereti gyűjteményünket? Az előadó, aki digitális archívumfejlesztő és címzetes főiskolai docens, az utóbbi években megvalósult sikeres ötleteket bemutatva válaszolta meg az előbbi kérdéseket. Kiemelve a médiatudatosságra nevelést és a kreatív könyvtári tartalom előállításának jelentőségét. Tanulságos tapasztalat, hogy nem elég a digitális tartalmak előállítása, azokat elérhetővé, megismerhetővé kell tenni.

Rózsa Dávidot, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának főigazgatóját 2016-ban a Magyar Statisztikai Társaság választmányi tagjává választották, így több szemszögből is ismeri a könyvtári statisztikai szolgáltatás általános problémáit. A korszerű szolgáltatáshoz köthető alapvető elvárások: az egyidejűség, vagyis friss adatok közzététele; az adatszolgáltatói terhek csökkentése; esztétikus, könnyen kezelhető felület létrehozása; és a nemzetközi összehasonlíthatóság. A kulturális statisztikai rendszer olyan webes adatkitöltő felület, amely segíti az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező kulturális statisztikai adatszolgáltatás gyors, pontos, költséghatékony teljesítését.

A szerdai nap utolsó hivatalos ugyanakkor örömteli pontja a Kertész Gyula-díj átadása volt. A díj a Magyar Könyvtárosok Egyesülete kitüntetése, melyet 2005 februárjában a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Elnöksége és a Bibliográfiai Szekció hozott létre. A díjazott személyére – évenkénti váltással – a Helyismereti Szervezet, illetve a Bibliográfiai Szekció tesz javaslatot. Szőnyi Éva, az MKE Bibliográfiai Szekciójának elnöke jelentette be a 2018-as díjazott személyét, Pogány György nyugalmazott könyvtárigazgatót, aki felidézte pályafutásának néhány fontosabb állomását és Kertész Gyulával való szakmai és emberi kapcsolatát.

A nap kötetlen programmal, egy hangulatos hajókirándulással végződött, ahol a 40 fős csapatnak dr. Horváth József mesélt Győr történetéről. Az egyórás út során a Belvárost, valamint Újvárost érintettük.

A konferencia második napjának moderátora Takáts Béla, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatóhelyettese volt. A magyar könyvtárosok későn kezdtek el foglalkozni a weboldalak archiválásával, 10-20 éves lemaradásban vagyunk. Már jóval korábban felmerült egy webhelyekből álló magyar internet archívum (MIA) terve, a megvalósuláshoz azonban csak 2017 elején, az OSZK-ban elindult Országos Könyvtári Rendszer projekt keretében teremtődtek meg a feltételek. Moldován István, az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője és Drótos László, az OSZK kísérleti webarchiválási projektjének témafelelőse hívta fel a figyelmet tünékeny digitális kultúránk megőrzésének fontosságára, bemutatták az OSZK-ban folyó projekt jelenlegi állását, valamint szó esett arról is, hogyan lehetne megoldani a helytörténeti szempontból fontos online források rendszeres mentését és hosszú távú megőrzését.

A két szakemberhez egy kerekasztal-beszélgetés erejéig csatlakozott Takáts Béla és Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének osztályvezetője. A téma tovább folytatódott: mire használják és használják-e egyáltalán a webarchívumokat? A felsorolt felhasználási lehetőségek közül egyet emelnék ki: az internetes hivatkozások problémájának megoldását. A weboldalak archiválásához szükséges technológia könnyen elérhető, hiányoznak azonban az eszközök és az emberi munkaerő. A folyamatba a könyvtárak is bekapcsolódhatnak, de a folyamatosság lenne a legfontosabb.

Tolnai Gáborné, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Szolgáltatások Osztályának vezetője az intézmény digitalizációs gyakorlatát mutatta be, mely a helyismereti gyűjtemény egy részének elektronikus elérését teszi lehetővé. Részletes, gyakorlatias beszámolót hallhattunk a kiválasztás szempontjairól, a konkrét munkafolyamatokról, a meglevő eszközparkról és természetesen az elért eredményekről. A digitalizálásban kiemelt jelentősége van a más intézményekkel való kooperálásnak. Az osztály másik fontos feladata a könyvtár online felületeinek kezelése. Az osztály munkatársai töltik meg tartalommal a könyvtár Győri Szalon című online kulturális magazinját, mely 2003-ban azzal a szándékkal jött létre, hogy hírt adjon Győr város kulturális életéről, az oktatás és tudomány eredményeiről, eseményeiről, állandó lehetőséget teremtsen az intézmények programjainak népszerűsítéséhez.

Két jó gyakorlatokat bemutató előadó következett. Szalainé Bodor Edit, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti könyvtárosa. Általános és középiskolásoknak 2010 óta tartanak várostörténeti foglalkozásokat, felnőttek részére várostörténeti előadásokat, sétákat, különböző tárlatokat. Folyamatosan új rendezvényeket, pályázatokat kínálnak a különböző korosztályoknak, melyek kínálatában van: filmvetítés, gombfoci, interaktív foglalkozások, fotópályázat, helytörténeti klub stb.

Paraginé Tóth Edina egy körülbelül 2700-as lélekszámú csongrádi község, Zákányszék könyvtárosa, aki arra mutatott jó példát, hogy milyen fontos lehet egy könyvtár közösségépítő szerepe egy kistelepülés életében. Mindkét előadó hangsúlyozta a civil szervezetekkel való kapcsolattartás jelentőségét.

Délután szigetközi kiránduláson vettünk részt dr. Horváth József szakszerű vezetésével. Lébényben megnéztük a XIII. század elején épült Szent Jakab templomot, majd horvátkimlei és magyarkimlei nevezetességekkel ismerkedtünk; Héderváron megnéztük az Árpád-fát, a Boldogasszony-kápolnát és megismertük a Kont-fa történetét. Véneken finom vacsorával vártak minket; házigazdánk Kiss Tamás volt, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója, aki másnap reggel, immár Győrben, bemutatta intézményének ritkaságait is.

Pénteken, a konferencia zárónapján, a külső helyszín után a könyvtár rendezvénytermében folytatódott a program dr. Horváth József előadásával, aki áttekintette a Győr városmonográfiájának megírásával kapcsolatos korábbi kezdeményezéseket, ismertette a most készülő monográfia pénzügyi, szakmai hátterét, az eddig elvégzett munkát és felvázolta a soron következő feladatokat.

Antaliné Hujter Szilvia, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Osztályának vezetője néhány gyakorlati példán keresztül mutatta be milyen módszerekkel hívják fel a figyelmet a helyismereti dokumentumokra, hogyan juttatják el a bennük rejlő információkat a virtuális használókhoz és milyen rendezvényekkel csalogatják be a könyvtár épületébe az érdeklődőket.

Utolsó előadónk Szalay Balázs csornai középiskolai tanár volt, aki bemutatta az általa vezetett Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatát, amely 2011 szeptemberében alakult Csornán. Beszélt arról a törekvésről, hogy a honismereti munkába minél több fiatalt tudjanak bevonni. Ismertette azokat a rendezvényeket, melyek néhány év alatt hagyománnyá váltak. A társulat életében rendszeresek az ismeretterjesztő előadások, a kirándulások, számos kiadványt jelentetnek meg, régi síremlékeket újítanak fel stb.

Végezetül dr. Horváth Sándor Domonkos és Mennyeiné Várszegi Judit, az MKE HKSZ elnöke búcsúzott a résztvevőktől. Jelképesen Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója, valamint Oros Sándor, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át a jövő évi rendezés jogát jelképező emlékkönyvet („kódexet”).

Az előadások rövid tartalmi összefoglalója mellett meg kell említeni a sok szakmai és baráti beszélgetést, a jó hangulatot, ami a három napos konferenciát jellemezte. A szünetekben kávéval, pogácsával, finom ételekkel várták a résztvevőket. Új ismeretségek szövődtek, a régiek tovább erősödtek és a mielőbbi viszontlátás reményében búcsúztunk el egymástól.

Galambos Krisztina
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára és Galambos Krisztina

Fotógaléria: Használó - közönség - közösség - Helyismereti konferencia Győrben

Hatvaniné Ragány Klára és Galambos Krisztina (55-62. kép) fotói

62 kép