109

Louis Blériot elsőként repült át gépével a La Manche csatornát - Ezen a napon történt

Szabó Szilvia írása

louis-bleirot

1909. július 25-én Louis Blériot Calais-ból Dover felé indulva tette meg a nevezetes utat, majd az angliai St. Margaret-nél száll le. Két héttel korábban, július 13-án a pilóta repülőgépével megtette az Étampes és Chevilly közötti 42 kilométeres utat, ami jóval több, mint a csatorna Calais és Dover közötti 33 km-es szélessége.

Ez a repülése egy csapásra híressé tette. A Francia Akadémia 4500 frank jutalommal ismerte el teljesítményét. A tenger feletti repülés azonban nagyobb kihívás volt, ráadásul már nagyon régóta foglalkoztatta az emberek fantáziáját. 1785. január 7-én két francia léghajós pilóta, Jean-Pierre Blanchard és John Jeffries Angliából Franciaországba repültek. A sikeres repülés hatására egymás után történtek az oda–vissza átrepülések. 1909-ben a Daily Mail neves sajtókiadó 25 000 frankos pályadíjat ösztönözte a vállalkozó kedvűeket a La Manche csatorna repülőgéppel történő átrepülésére. Hubert Latham és Blériot volt a legesélyesebb a próbálkozásra. Latham 1909. július 19-én indult elsőnek, de a motor 10 kilométerre a francia partoktól 300 méter magasságban leállt. Végül siklórepüléssel sikerült megúsznia a veszélyes utat.

Louis Blériot 1909. július 25-én indult a repülés történetének első tenger feletti távrepülésére. Az indulás előtt próbarepülést hajtott végre a Blériot XI típussal, ellenőrizve a gép technikai állapotát. Saját tervezésű és építésű monoplánja 300 kilogramm súlyú volt, egy 3 hengeres, mindössze 25 lóerős Anzani motorral volt felszerelve. A pilóta és repülőgépe hajnali 4 óra 41 perckor elindult útjára. Útját neki is egy torpedóromboló biztosította. A feltűnő sötét csík (Anglia partja) örömmel lendítette tovább célja felé. Navigációs műszerek hiányában az útirány meghatározását a tengeri hajók haladási iránya segítette a doveri kikötő felé. A La Manche csatorna első átrepülése a levegőnél nehezebb repülőeszközzel 31 percig tartott. Bár útközben motorja túlmelegedett, szerencséjére az eleredő eső lehűtötte a szerkezetet s így az a leszállásig kitartott. (A korabeli filmfelvételen Blériot azért látható a megérkezés után mankóra támaszkodva, mert egy korábbi balesete miatt megégett a lába.)

A századfordulón a fiatal mérnök szakmai pályafutása autólámpák gyártásával indult, de érdeklődése végül a repülés felé fordult, s időt, pénzt, fáradságot nem kímélve dolgozott gépei kifejlesztésén és tökéletesítésén. Blériot ezt követően a sportrepülés izgalmát a repülőgépgyártás üzleti hasznával cserélte fel, de emellett saját repülőiskolát nyitott, és díjazás ellenében rendszeres repülési bemutatókat is tartott.

A világhíressé vált repülős a Magyar Aero Club meghívására hazánkban is járt. 1909. október 17-én mintegy 200 000 néző előtt nagy sikerű bemutatót tartott a Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. A francia pilóta budapesti sikere jó propagandának bizonyult a magyar repülés ügyének, és döntő hatást gyakorolt a magyar aviatika (repüléstan) fejlődésére.

1910-ben Blériot volt volt az első ember, aki repülővel átlépte a 100 km/h-s álomhatárt. Később gazdag repülőgépgyáros lett. Az első világháború alatt mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek.

Szabó Szivia

 Forrás: wikipédia, iho.hu/hir/75-eve-hunyt-el-louis-bleriot

A kép a Flickr szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken érhető el.

2018.07.25