Ez a repülése egy csapásra híressé tette. A Francia Akadémia 4500 frank jutalommal ismerte el teljesítményét. A tenger feletti légi átkelés azonban nagyobb kihívás volt, ráadásul már nagyon régóta foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Legkorábban 1785. január 7-én két francia léghajós pilóta, Jean-Pierre Blanchard és John Jeffries repültek Angliából Franciaországba. Ezt követően a bravúros akció hatására egymás után történtek az oda–vissza próbálkozások. 1909-ben a Daily Mail neves sajtókiadó 25 000 frankos pályadíjjal ösztönözte azokat a vállalkozó kedvűeket, akik képesek repülőgéppel a La Manche csatorna feletti utat teljesíteni. Hubert Latham és Blériot volt a legesélyesebb a próbálkozásra. Latham 1909. július 19-én indult elsőnek, de a motor 10 kilométerre a francia partoktól 300 méter magasságban leállt. Végül siklórepüléssel sikerült elkerülnie a katasztrófát.

Louis Blériot 1909. július 25-én indult a repülés történetének első tenger feletti távrepülésére. A start előtt próbaútat hajtott végre a Blériot XI típusú járművével ellenőrizve a gép technikai állapotát. Saját tervezésű és építésű monoplánja 300 kilogramm súlyú volt, egy 3 hengeres, mindössze 25 lóerős Anzani motorral volt felszerelve. A pilóta és repülőgépe hajnali 4 óra 41 perckor emelkedett a magasba. Útját egy torpedóromboló követte, biztosította. A feltűnő sötét csík (Anglia partja) örömmel lendítette tovább célja felé. Navigációs műszerek hiányában az útirány meghatározását a tengeri hajók haladási iránya segítette a doveri kikötő felé. A La Manche csatorna első átrepülése a levegőnél nehezebb repülőeszközzel 31 percig tartott. Bár útközben motorja túlmelegedett, szerencséjére az eleredő eső lehűtötte a szerkezetet s így az a leszállásig kitartott. (A korabeli filmfelvételen Blériot azért látható a megérkezés után mankóra támaszkodva, mert egy korábbi balesete miatt megégett a lába.)

A századfordulón a fiatal mérnök szakmai pályafutása autólámpák gyártásával indult, de érdeklődése végül a repülés felé fordult, s időt, pénzt, fáradságot nem kímélve dolgozott gépei kifejlesztésén és tökéletesítésén. Blériot ezt követően a sportrepülés izgalmát a repülőgépgyártás üzleti hasznával cserélte fel, meggazdagodott. Az első világháború alatt mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek. Emellett saját repülőiskolát nyitott, és díjazás ellenében rendszeres repülési bemutatókat is tartott. 

A világhíressé vált repülős a Magyar Aero Club meghívására hazánkban is járt. 1909. október 17-én mintegy 200 000 néző előtt nagy sikerű bemutatót tartott a Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. A francia pilóta budapesti sikere jó propagandának bizonyult a magyar repülés ügyének, és döntő hatást gyakorolt a magyar aviatika (repüléstan) fejlődésére.

Blériot több rekordot is felállított, 1910-ben például elsőként lépte át a 100 km/h-s álomhatárt gépével. 

SzaSzi

 Forrás: wikipédia, iho.hu/hir/75-eve-hunyt-el-louis-bleriot

A kép a Flickr szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken érhető el.