229

Arany Dániel 155


Július 11-én ünnepeljük Arany Dániel (1863-1944) matematikus születésének 155. évfordulóját. Személye több szállal is kötődik városunkhoz, hiszen tanult is, dolgozott is Győrben, sőt itt indította útjára a Középiskolai Matematikai Lapokat.

A Révai Miklós Gimnázium elődjében, a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott. Kezdetben Selmecbányán volt tanársegéd, majd 1893 és 1896 között a Győri Királyi Állami Főreáliskolában tanított. Itt indította útjára a Középiskolai Matematikai Lapokat, amelynek első száma 1893. december 1-jén jelent meg. 1896-ban Budapestre költözött, ott Rátz Lászlónak adta át a Lapok szerkesztését. 1905-ig középiskolai tanárként tanított.

Arany Dániel a KöMaL szerkesztése mellett tankönyveket is írt. Szakmai elismertsége ellenére azonban a politikai változások miatt társainak többségéhez hasonlóan ő is korlátokba ütközött. Az 1919-ben 133 napig fennálló Tanácsköztársaság alatti magatartásáért nyugdíjazták. Ezután a tanítással és a lapszerkesztéssel végleg felhagyni kényszerült.

Foglalkozott játékelmélettel, valószínűségszámítással, sőt biztosítási matematikával is. A legnagyobb hatással a középiskolai matematika tanítására volt: Magyarországon először ő ismerte fel, hogy nemcsak egyetemi szinten fontos a matematika széleskörű népszerűsítése.

Nevét a 9. és 10. osztályosok számára évenként megrendezett tehetségkutató matematika verseny őrzi. 1947-től 1951-ig a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében indult és működött az Országos Középiskolai Matematikaverseny (OTV). Minden évben két kategóriát indítottak: a Kezdők (mai rendszerben I.-II. osztály) és a Haladók (III.-IV. osztály) számára. 1951-ben a versenyt Arany Dánielről nevezték el.

1944-ben származása miatt feleségével gettóba kellett költöznie, itt veszítették életüket az ostrom idején. Értékes, nagy matematikai szakkönyvtárat gyűjtött össze, amelyet gettóba kényszerítésekor az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak ajándékozott. Emléke a matematika tudományágában él tovább.

Művei:

Algebrai és geometriai képletek és műveletsorozatok gyűjteménye (Győr, év nélkül)
Adalékok a kúpszeletek konstruktív elméletéhez (Győr, 1890)
Számtan a középiskolák alsó osztályai számára (Budapest, 1899–1900) (társszerző: Szíjártó Miklós)
Algebra a középiskolák felső osztályai számára (Budapest, 1904) (társszerző: Szíjártó Miklós)
Az élet- és járadékbiztosítás üzletelmélete (Budapest, 1905) (társszerző: Magyar László)
Unterricht an den höheren Gewerbeschulen und gewerblichen Fachschulen (Budapest, 1912) (társszerző: Bánhegyi Aladár)

Nagy Mária

Forrás: wikipédia

2018.07.10