Az ókori görögök úgy tartották, a hetes szám a tökéletesség és teljesség isteni kifejezője, így a „világ csodáit” felsorakoztató első lista is hét lenyűgöző helyet tartalmazott. Az eredeti hét csodát, az akkori világ legnevezetesebb építményeit a görög költő és utazó Antipatrosz írta egybe a Földközi-tenger vidékéről, időszámításunk előtt két évszázaddal. Ezen a listán a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az Epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus, valamint a pharoszi (alexandriai) világítótorony szerepelt – közülük sajnos ma már csak a piramisok láthatók.

A világ hét új csodája közös kiválasztásának gondolata Bernard Weber svájci üzletembertől származik, még 1999-ből. Arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő „a világ hét új csodájának” kiválasztására. A szabályok szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni. A verseny interneten és telefonon (SMS, hívás) keresztül zajlott két fordulóban, a szavazást egy svájci magánalapítvány, a New 7 Wonders Foundation bonyolította le.

Az első körben bárki szavazhatott bármilyen építményre, a beérkezett közel 100 millió voks 2005-re 177 csodát nevezett meg a világ minden tájáról. A szervezők 2006. január elején aztán bejelentették azt a 21 helyszínt, amelyek az utolsó fordulóba kerültek, így attól kezdve csak ezekre lehetett szavazni. A szűkített listán eredetileg szerepelt az ókor hét csodája közül egyedül fennmaradt piramis is, de Egyiptom tiltakozása miatt ezt a szervezők végül kivették az építmények közül. A magyar Parlament épülete a 33. helyen volt a listán, de nem került be a legjobb huszonegybe. Nagy vesztes volt még többek között a szakértői rostán kihullott pisai ferde torony, a kölni katedrális, a pekingi tiltott város, a Big Ben, a Szent Péter bazilika, a perui nazca-vonalak és a komplett császári agyaghadsereg.

Az utolsó szavazás eredményeképpen a hu szak közül (mivel a nagypiramist Egyiptom visszaléptette) a versenyben alulmaradt a görögországi Akropolisz, a spanyolországi Alhambra, a kambodzsai Angkorvat, a chilei Moai, a franciaországi Eiffel-torony, a törökországi Hagia Szophia, a japán Kijomizudera, az oroszországi Kreml és a Vörös tér, a németországi Neuschwanstein kastély, az amerikai Szabadság-szobor, az angliai Stonehenge, az ausztráliai Sydney-i Operaház, illetve a mali Timbuktu.

A verseny hét végső győztesét 2007. július 7-én, a „hetek napján” hirdették ki egy világsztárok részvételével megrendezett ünnepségen Lisszabonban, ahol a gálaműsorban fellépett Jennifer Lopez, Chaka Khan és José Carreras is. Az esemény házigazdájának szerepét az Oscar-díjas Hilary Swank és Ben Kingsley, valamint Bollywood csillaga, Bipasha Basu töltötték be. A „világ hét új csodája” pedig a mexikói Chichén Itzá, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, az olaszországi Colosseum, a kínai nagy fal, a perui Machu Picchu, a jordániai Petra, valamint az indiai Tádzs Mahal lettek. Érdekesség azonban, hogy a „versenyt” nem mindenki ismerte el hivatalosan, az UNESCO például közleményben tájékoztatott arról, hogy semmilyen közösséget nem vállal a hét csoda kiválasztásának kampányával.

Szilvási Krisztián

Fotógaléria: A világ hét új csodája

7 kép

 

Forrás: wikipedia.hu, kulturpara.blog.hu, nlcafe.hu, delikronika.webnode.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: címlapkép; 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép.