168

Vár a Duna mindkét partján


komarom-vara

Ha már Győrig, majd Érsekújvárig is eljutottunk vártúránkon, meg kell állnunk egy minutumra Komáromnál is, sőt, itt aztán van miről mesélni; nem percek, hanem órák hosszat lehetne taglalni a komáromi erődítések szerteágazó történetét.

Komárom stratégiai fontosságát természetesen már a rómaiak felismerték, csakhogy ők természetesen a jobb parton, Brigetio néven építették fel előbb föld, majd kővárukat. A hely fontosságát jelzi, hogy a Duna bal partjára is erődöt, tábort emeltek, és egy egész légió is állomásozott itt. No meg persze a kisegítő személyzet, és jöttek a kereskedők a világ minden tájáról. Természetesen a kiszolgált légiósok is letelepedtek itt, nagy élet lehetett erre akkoriban, erről tanúskodnak a régészeti leletek is. Aztán a gyorsan pergő századokban az avarok erődítenek immár a Duna és a Vág összefolyásánál képződött földnyelvre, majd pedig honfoglaló őseink sem hagyták üresen ezt a helyet.

komarom-varaKépeslap a városról és a Dunáról 1942-ből (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A földvár helyett IV. Béla rakat jó szokása szerint kőből ide erődítményt 1265-ben, ez lesz majd a török időkben és utána is többször átépített Öregvár vagy Óvár alapja. Eme földnyelv ugyanis, mint az a metszeteken is jól látszik, hatékonyan tudta ellenőrizni az öreg folyót, a Bécs felé vezető viziutat és a partot is. Nem véletlen, hogy 1550-ben a Haditanács Pietro Terbosco tervei alapján újolasz bástyákkal látja el az Öregvárat, amely így félelmetes erődítménnyé válik. 1589-ben a törökverő Pálffy Miklós hajóhidat is épít a vár mellé, ennek hídfőit szintén megerődítik. Így aztán kiállja az 1594-es ostromot is, amikor pedig Tatát és szintén korszerűsített Győrt is elfoglalja a török. Így aztán további fejlesztéseket eszközölnek itt, 1664 után hozzálátnak az Újvár építéséhez, amely nem más, mint az Óvár ötszögletű elővára.

komarom-varaAmit elvittek 1920-ban (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán a török kiűzésével mindez elveszti a jelentőségét, szép csendben pusztulgat itt minden, mígnem nyugatról új veszedelem támad Napóleon személyében. Aki kétszer is elfoglalja Bécset, és mindjárt az első ilyen akciója után az előrelátó Habsburgok megerősítik megint a várat, ami aztán 1809 menedéket is ad I. Ferenc császárnak és királyunknak. Ezután dönt Bécs arról, hogy a birodalom közepén lévő várat a legkorszerűbb, 200000 katonát befogadni képes erődítményrendszerré építteti át. A munkálatokhoz rögvest hozzá is fognak, de ez már egy másik történet, amelyet legközelebb olvashatnak.

Címlapkép: Metszet a török időkből (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.06.15