„Csak akkor találjuk meg az élet kincseit, ha leereszkedünk a szakadék legmélyére. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni.” (Joseph Campbell)

Campbellről egyenesen azt állítják, hogy az ő köpönyegéből bújt elő az egész mai Hollywood, hiszen alapműve, Az ezerarcú hős ott áll minden forgatókönyvíró asztalán. A könyv egyszerre pszichológia, mítosz- és vallástörténet, néprajz, antropológia, filozófia és dramaturgia, ugyanakkor magával ragadó, hiteles és meggyőző mese az élet nagy kérdéseiről. 1949-es amerikai első kiadása óta semmit nem veszített erejéből és aktualitásából, mint ahogy a történetek sem, amelyekből merít.

A mesék és mítoszok az álom és valóság határán egyensúlyoznak. Bemutatják azt az örök küzdelmet, amelyben a jó és a rossz, a fény és a sötétség, az élet és a halál néz szembe egymással. A mitikus történetek mindenkor és mindenütt ugyanazzal az átütő erővel, ősi képek, archetípusok és szimbólumok jelrendszerével közvetítik a kozmikus igazság összefüggéseit az ember számára. Joseph Campbell pedig emberfeletti tudással összegzi a természetfeletti törvényeit: a világ maga a Történet, amelyben mindannyian a Hős Útját járjuk. Legtöbbször persze nem tudatosan. Mégis vezérfonálként szeretjük ezerszer is újra hallani a nagy mesét, átélni a hős kalandját, amint útra kel, küzd, meghal, feltámad és visszatér közénk, elhozva az élet vizét, fellebbentve a fátylat a halhatatlanság titkáról.

„Saját utadat csak akkor találod meg, ha követed lelkedet.” (Joseph Campbell)

Az író egész életét végigkísérték a mítoszok. Gyermekkorában óriási hatást gyakorolt rá, amikor megismerte az indián kultúrát. Mire betöltötte a tizedik évét, a helyi könyvtár gyermekrészlegének összes indiános könyvét elolvasta. Rajongása azonban nem merült ki ennyiben: wampum-öveket fabrikált, megalakította saját „törzsét”, és gyakori látogatója lett az Amerikai Természetrajzi Múzeumnak, ahol lenyűgözve fedezte fel az indián totemoszlopokat és maszkokat.

A Columbia Egyetemen középkori irodalomra szakosodott. 1924-ben, egy családi gőzhajóutazáson összebarátkozott Jiddu Krishnamurtival, a Teozófiai Társaság fiatal messiás-kiválasztottjával. Ázsiai filozófiáról folytatott beszélgetésük olyannyira felkeltette az érdeklődését a hindu gondolkodás iránt, hogy hazatérve felhagyott a katolikus vallás gyakorlásával.

Szakdolgozatát (1927) az Arthur-mondakörből írta, később ösztöndíjjal a párizsi (1927-28), majd a müncheni (1928-29) egyetemen folytatta a tanulmányait. Az Európában töltött évek során megismerkedett többek között Pablo Picassóval és Paul Kleevel, James Joyce-szal és Thomas Mann-nal, Sigmund Freuddal és Carl Junggal, akik művészetükkel és világlátásukkal óriási hatást tettek rá. Ezek az új impulzusok vezettek végül ahhoz az elképzeléséhez, miszerint a mitológiák kifejezik az ember pszichológiai, társadalmi, kozmológiai és szellemi valóságát.

Első, nagyobb terjedelmű és egyszemélyes szerzői vállalkozása volt Az ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces), amellyel nagy sikert aratott, és számos díjat és elismerést nyert. A hős mítoszának grandiózus tanulmányában Campbell egy monomítosz létezését feltételezi – egy olyan egyetemes mintázatét, ami esszenciája, közös nevezője az összes kultúrában fellelhető hősi meséknek. Míg felvázolja a mitikus ciklus legfőbb állomásait, a hős útjának néhány gyakori változatát is feltárja, amely, állítja, egy operatív metafora, nem csak az egyén, de a kultúra számára is. A könyv kreatív művészek egész generációira volt nagy hatással – az 1950-es évek absztrakt expresszionistáitól kezdve a modern filmművészet nagyjaiig –, idővel pedig klasszikusként kezdték tisztelni.

Campbell eztán még számos, mítoszokkal és mitológiával kapcsolatos könyvet írt. Közülük az 1972-es Myths to Live By magyarul is megjelent, Velünk élő mítoszok (Édesvíz Kiadó, 2000) címmel.

„Ha teszel egy lépést az istenek felé, ők tízet lépnek feléd. Az út ezen első, hősies lépésével át kell törnöd a korlátaidat, és gyakran már azelőtt meg kell tenned, hogy tudnál róla.” (Joseph Campbell)

A Newsweek magazin így írt róla: „Campbell egyike a legritkább szellemeknek Amerika történetében: komoly gondolkodó, akit a népszerű kultúra is a tenyerén hordozott.”

Szabados Éva

Forrás: Wikimédia, moly.hu, starwars.com, citatum.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.