866

Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő

Várostörténeti puzzle 105. rész – Pintér Tamás írása

vatzy-olga-m-terezia

122 évvel ezelőtt, 1896. június 3-án született Vátzy Olga Mater Terézia Szent Orsolya Rendi nővér, tanárnő, zárdafőnöknő, novíciamesternő. A második világháború idején menedéket nyújtott az üldözötteknek és a menekülteknek a győri rendházban. Az ő főnöknősége idején épült fel a Duna-parton az orsolyiták modern tanítóképző intézetének épülete.

Vátzy Olga Erzsébet Győr-Szigetben látta meg a napvilágot. Apja Vátzy Gyula okleveles jegyző, anyja Mészáros Mária volt. Elemi és polgári iskolai tanulmányait követően, 1916-ban a győri Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézetében tanítónői oklevelet szerzett. Majd belépett a Szent Orsolya Rendbe.

1917-ben beöltözött, felvette a Jézusról nevezett Terézia nevet, és megkezdte kétéves noviciátusát. 1919-ben tette le első fogadalmát, majd 1922. augusztus 25-én örökfogadalommal kötelezte el magát. Tanított a győri Szent Orsolya Rendi Elemei Leányiskolában egészen az 1929/1930-as tanévig. Az 1930/1931-es tanévben nyílt meg a Szent Orsolya Rend Gyakorlóiskolája Győrben. Mater Terézia vezette a gyakorlóiskolát és tanított gazdaságtant az I-III. osztályokban. Itt egészen az 1934/1935-os tanévig végezte áldásos tevékenységét, mivel a következő tanévben szabadságra ment. Az 1936/1937, illetve az 1937/1938-as tanévben megbízták a győri Szent Orsolya Rend Internátusának a vezetésével.

vatzy-olga-m-tereziaMater Terézia rokonai körében

1938-ban Eger-Hajdúhegyre került novíciamesternőnek. Feladata az volt, hogy vezesse a novíciák kétéves tanulmányait, bevezesse őket a rendtörténetbe és a hitélet méltó elsajátításába. 1940-ben kinevezték a győri rendház főnöknőjének, egészen 1946-ig. 1940-ben készült el a rend Duna-parti új, modern iskolaépülete is, amely felvette a Szent Orsolya Rend Hóman Ottó Tanintézet nevet. Ebben az épületben kapott helyet a tanítóképző intézet, leánylíceum, nőipari- és a háziipari iskola. Az építkezéseket maga Mater Terézia felügyelte.

vatzy-olga-m-tereziaA Szent Orsolya Rend Hóman Ottó Tanintézete (Forrás: Vitéz Irsy László (szerk.): Magyar Építőművészet 40. évfolyam 9. szám. Budapest, 1941. p. 287.)

1941-ben beiktatták az új püspököt báró altorjai Apor Vilmost. Ő kísérte az akkori tartományfőnöknőt, Szudey Mater Orsolyát, hogy a rend nevében köszöntsék a főpásztort. Apor püspök tanácsadója volt Mater Teréziának. A második világháború idején a zárdafőnöknő mindenkit befogadott, aki oltalmat keresett a borzalmak elől, abban az időben kb. 540-en kaptak menedéket és védelmet a győri rendház falai között. Voltak köztük zsidók, szerzetesnők, menekült papok, így méltán nevezte a püspök a zárdát Noé bárkájának.

Mater Terézia 1944. augusztus 25-én (Szent Ágoston napján) tette le ezüstfogadalmát. A szentmisén a szentbeszédet Apor püspök mondta.

vatzy-olga-m-tereziaVátzy Mater Terézia 25 éves ezüstfogadalmára készült szentképe

1945 nagycsütörtökén a délelőtti órákban orosz katonák érkeztek a zárda átvizsgálására. A főnöknő megmutatta nekik az épület helyiségeit. El akartak vinni magukkal egy apácát, de ezt Mater Terézia nem engedte, dulakodás kezdődött, melynek során elsült egy fegyver. A nővér homlokából folyt a vér, ám sebesülése nem volt súlyos, mivel a golyó elcsúszott a keményített főkötőn. A katonák elmenekültek. Másnap, nagypénteken Apor Vilmos püspök életét áldozta a női tisztaságért a Püspökvár pincéjében. Vátzy Mater Terézia feljegyezte az 1941-1945 között történt eseményeket, melyben leírja a győri püspök hősies helyállását is. Ezt az írást elküldték Rómába a szentté avatáshoz szükséges iratokkal együtt.

1947-ben a bácsái, majd 1949-ben az egri rendház főnöknője lett. 1950-ben a szerzetesnővéreket szétszórták, Mater Terézia az egri rendtagokkal együtt Máriabesnyőre került. Mivel a rendház kiürítésekor elhagyta a zárda kéziratos krónikáját, amelyben terhelő bizonyítékok voltak a zsidók mentésével kapcsolatban, ezért Nagy Margitra változtatta a nevét, s ezen álnév alatt élt haláláig. A rendek feloszlatása után a sárpentelei plébániára került házvezetőnőnek, később Budapestre költözött, és a Szolidaritás Háziipai Szövetkezetben dolgozott. Itt babaruhák varrásával, hímzésével és tisztításával foglalkozott.

Budapesten hunyt el 1976. január 14-én, életének 80., szerzetesi fogadalmának 56. évében. A Rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra január 22-én.

vatzy-olga-m-tereziaMater Teréz nővér gyászjelentése

vatzy-olga-m-tereziaA budapesti XII. kerületi állami halotti anyakönyvi bejegyzése

Istennek hála az ő életéért, hisz példakép számunkra mint tanárnő, hűséges szerzetesnő!

Pintér Tamás

Felhasznált irodalom:
Szent Orsolya Rend Irattára (Győr):
- Kozma M. Melánia OSU: Orsolyiták Magyarországon. Róma, 1960. (Kézirat)
- Vátzy M. Terézia OSU Feljegyzései az 1941-1945-ös évekről (Kézirat)
- Vátzy M. Terézia életrajza
Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye:
- A győri Szent Orsolya Rend Tan-és Nevelőintézetének értesítője az 1925-26-ik iskolaévben: a zárda alapításának 200. évfordulója alkalmával. Győr, 1926.
- A győri Szent Orsolya Rend Tan-és nevelőintézetének értesítője az 1927-28-ik iskolaévben. Győr, 1928.
- A győri Szent Orsolya Rend Tan- és Nevelőintézetének értesítője az 1930-31-ik iskolaévben. Győr, 1931.
- A győri Szent Orsolya Rend Tan- és Nevelőintézetének értesítője az 1931-32-ik iskolaévben. Győr, 1932.
- Győri életrajzi lexikon. Győr, 1999.
- Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés: 2018.05.24.)
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 43. évfolyam. Budapest, 1935.p.314.
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 44. évfolyam. Budapest, 1936.p.316.
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 46. évfolyam. Budapest, 1938.p.382.
- Vitéz Irsy László (szerk.): Magyar Építőművészet 40. évfolyam 9. szám. Budapest, 1941. p. 287.
- Schematizmus Venerabilis Cleri Archidiocesis Strigoniensis 1947. Budapestini.1947. p.161.
- Pintér Tamás: A Szent Orsolya Rend győri rendházának és templomának története. Veszprém, 2011. (Szakdolgozat).
A fotók Farkas Péterné tulajdonába tartoznak, melyeket az ő engedélyével adok közre.
Az anyakönyvi bejegyzés internetes lelőhelye itt található. (Letöltés: 2018.05.24.)
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 43. évfolyam. Budapest, 1935.p.314.
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 44. évfolyam. Budapest, 1936.p.316.
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 46. évfolyam. Budapest, 1938.p.382.
- Vitéz Irsy László (szerk.): Magyar Építőművészet 40. évfolyam 9. szám. Budapest, 1941. p. 287.
- Schematizmus Venerabilis Cleri Archidiocesis Strigoniensis 1947. Budapestini.1947. p.161.
- Pintér Tamás: A Szent Orsolya Rend győri rendházának és templomának története. Veszprém, 2011. (Szakdolgozat).
A fotók Farkas Péterné tulajdonába tartoznak, melyeket az ő engedélyével adok közre.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József

2018.06.03
601