633

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós elindul a világűrbe – Ezen a napon történt

Sulyok Attiláné írása

farkas-bertalan

Hazánk első űrhajósa, Farkas Bertalan, aki az országból egyedüliként járt a világűrben, minden magyar büszkesége, sokáig csak Farkas Berciként emlegették az emberek. Amikor a mai napig egyetlen magyar asztronauta 1980. május 26-án megkezdte utazását az űrben, az egész ország a róla érkező híreket figyelte. Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarország a hetedik olyan ország volt, amely embert küldött a világűrbe!

Farkas Bertalan Gyulaházán született 1949-ben, gyerekkorában focistának készült, de aztán a nyíregyházi sportrepülőtéren beleszeretett a repülésbe. Szolnokon tanult a Repülőműszaki Főiskolán, majd a Szovjetunióban is. Vadászpilótaként szolgált a hadseregben, amely a pilótaszakma csúcsát jelenti, az űrrepülés után pedig űrkutató lett.

A hetvenes években a szovjet űrprogram fejlődése lehetővé tett több expedíciót, ezért elindították az Interkozmosz űrkutatási együttműködést, melynek keretében a baráti szocialista országok is küldhettek egy űrhajóst az űrbe, mindig egy szovjet kollégával párban. Az Interkozmosz-programnak köszönhető, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljuthatott a világűrbe, akik hazánkon kívül Csehszlovákiából, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Kubából és Vietnámból kerültek ki.

Magyarországon 1977-től kezdték meg az erre alkalmas jelöltek felkutatását. Farkas Bertalan önként jelentkezett a programba, és minden orvosi, alkalmassági, terheléses, intelligencia-, és pszichológiai teszt elvégzése után bekerült a négy legjobb jelölt közé, akik megkezdhették a nagyon komoly, alapos kiképzést. 1978-ban válogatták be az esélyesek közé, végül ketten maradtak: Farkas Bertalan és Magyari Béla felkészülése már a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatódott, és két évig tartott. A Szaljut űrállomás szimulátorában készültek a nagy útra.

Egészen az utolsó pillanatig nem dőlt el, hogy a kiképzést mindketten kiváló eredménnyel elvégző két magyar közül melyikük repülhet, végül Farkas Bertalant és szovjet űrhajóstársát választották, Magyari Bélát pedig Vlagyimir Dzsanyibekovval az esetleges helyettesítésre. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor – magyar idő szerint 20 óra 20 perckor – indult a világűrbe a Szojuz-36 fedélzetén, ahol 8 napot töltöttek. Magyari Béla ezalatt az irányítóközpontban dolgozott.

Néhány érdekesség az első magyar űrutazásával kapcsolatban. Az űrkutatás története során az amerikaiak és az oroszok egészen másképp tájékoztatták az embereket az eseményekről. Az Egyesült Államokban minden élő adásban ment, a Szovjetunióban azonban csak akkor szerezhettek tudomást a történtekről, amikor már biztos volt a siker, a kudarcokat pedig elhallgatták. Így mindenki tudta, hogy az élő adás csak akkor kezdődhet, ha a Szojuz-36 már pályára állt a Föld körül (ez a start után kb. 10 perccel történt). A moszkvai és bajkonuri helyszínen a várakozás alatt is forgattak, a filmen először a magyar stábok készülődését lehet látni. Sugár András műsorvezető elfoglalja helyét a moszkvai tévében. Bejelentkezik Bajkonur, ahonnan Farkas József azt kéri, hogy keressék meg az 1972-es füredi Anna Bál szépségkirálynőjét. Ott van Magyari Béla, a másik kiképzett magyar űrhajós is. (Az 1972-es füredi Anna Bálon megválasztott szépségkirálynő egy szív alakú medált adott Georgij Beregovojnak, aki a nők nagy hódolója volt és a zsűri tagja. Évek múlva – a felkészítés során – Beregovoj ezt a medált odaadta Farkas Bertalannak azzal, hogy ez legyen a második női szív, amely eljut a világűrbe – Tyereskováé után. Amikor ez kiderült, keresni kezdték a hölgyet azzal a szándékkal, hogy bemutatják, de a terv nem sikerült, mert kiderült, hogy San Franciscóba ment férjhez.)

Közben az űrhajósok készülődnek, izgalmas pillanatok peregnek. A moszkvai tévében próbálnak információkat szerezni az orosz irányítóközponttól. Végül kigyullad a zöld lámpa, és kezdődhet az adás. Katasztrófa következik: az orosz bemondónak nincs hangja, Sugár is elfelejti bekapcsolni a mikrofont, egy tolmács pedig elképesztő dolgokat mond. A lényeg viszont az, hogy eközben odafent minden rendben zajlott, és Farkas Bertalan eljutott a világűrbe.

A tévések a magyar űrhajósok egyik hazai kiképzőközpontja, Pápa helyett a Máma nevet használták (ha a NATO lehallgatná őket, ne tudja meg, hogy van ott egy katonai reptér). Fedőnevet is választottak: mivel a küldetés hivatalos fedőneve Orion volt, ezért ők a Videoton név mellett döntöttek.

Magyarországon is voltak olyan tévénézők, akik élőben nézhették az eseményeket. Amikor a Szojuz-36 űrhajó csatlakozott a Szaljut-6 űrállomáshoz, a televízió egyik főmunkatársa azonnal hívta Kádár Jánost, hogy elsőként közölhesse vele a jó hírt. Kádár csak annyit mondott: „Köszönöm. Tudom.”

farkas-bertalan

Május 28-án történt a kapcsolódás a Szaljut-6 űrállomáshoz, ahol az ott szolgálatot teljesítő két szovjet űrhajós – Leonyid Popov és Valerij Rjumin – fogadta Farkas Bertalant és társát. A 8 napos űrutazás alatt sok tudományos kísérletet végeztek, a hazai kutatóintézetek által tervezett sugárterhelési, orvosbiológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási megfigyeléseket hajtottak végre. A magyar kísérletek, amelyek ekkor jutottak el a világűrbe: az azóta nemzetközi hírnevet szerzett Pille sugárdózismérő, a Balaton nevű munkavégzőképesség-vizsgáló, az Interferon nevű, gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos kísérlet, az első magyar űranyagtudományi kezdeményezések és a magyar távérzékelési programot megindító Föld-fényképezési program. A leghíresebb kísérlet az utazás során az Interferon volt, de a többi is sok eredményt hozott országunknak a kutatások terén.

Az űrállomásra magyar élelmiszert is felvittek (még Unicumot is zselés állapotban), amelyet a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet kísérleti üzemében készítettek. A konzerveket előállító részleg az üzemépület 4. emeletén volt, és korszerű berendezései csak úgy ragyogtak a tisztaságtól. Egy szovjet ellenőrző delegáció érkezésekor azonban elromlott a lift, ami súlyos problémát jelentett, mert a 3. emeleten éppen lekvárt főztek az asszonyok. Sikerült azonban megoldást találni: a legenda szerint négy izmos lakatoslegény tekerte a felvonót, emberi erővel. A konzervipari készítmények elsősorban magyaros ételeket jelentettek, a szovjet útitárs pedig egy uborkát csempészett fel, hogy kiderítse: milyen az íze az űrben. Az űrhajó felszereléséhez tartozott egy pisztoly is vészhelyzet esetére, és egy cápariasztó is – ha a landolás nem megfelelő helyen történne.

Farkas Bertalan így emlékezett vissza a felejthetetlen látványra: „Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.

Magyarországon akkoriban az újságok természetesen tele voltak Farkas Bertalannal és az űrutazás részleteivel, sőt még dalt is írtak a nagy esemény tiszteletére, megjelent az LGT és a Neoton Família közös kislemeze Magyar a világűrben címmel. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán dala így szól: „Neked tudnod kell, a sorban nekem első te leszel, kinek szavát értem, s fordítani senkinek se kell, amit látsz, azt kérlek, nézd meg majd az én szememmel is, amit érzel, kérlek, érezd át az én szívemmel is.” A magyar gyerekeknek pedig egyik este maga Farkas Berci bácsi olvasta fel az esti mesét a világűrből, magával vitte a tv-macit is.

A két űrhajós – feladatuk sikeres teljesítése után – június 3-án tért a vissza a Földre, a mai Kazahsztán területén landoltak. A visszatérésről készült közvetítés sem volt zökkenőmentes. Már elkezdődött az adás, amikor csörgött a piros telefon, hogy azonnal le kell állítani, mert probléma adódott. Nem zajlott rendben a fékezés, és a megfelelőnél sokkal keményebben csapódott be a visszatérő kapszula.

farkas-bertalan

Az űrutazás során használt űrruha szovjet Szokol-K („Vadászsólyom”) típusú szkafander volt, melyből múzeumi tárgy lett: először a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében állították ki a közönség számára, később a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán kapott helyet, ahonnan 2002-ben átköltöztették a Hírességek Csarnokába. Jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.

Farkas Bertalan számos kitüntetést vehetett át visszatérését követően, Magyarival együtt megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést, de Magyar Népköztársaság Hőse és a Szovjetunió Hőse címmel és Lenin-renddel is jutalmazták. Később alapító tagja lett az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének és az MTA űrkutató csoportjának. Napjainkban nyugalmazott dandártábornok a rendfokozata. Magyari Béla is az űrkutatásnak szentelte életét, Farkas Bertalan után ő képviselte a Honvédelmi Minisztériumot a Magyar Űrkutatási Tanácsban. Magyari ez év, 2018 tavaszán hunyt el hosszú betegség után.

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a mai napig nem tudott napirendre térni afelett, hogy elszakították az égbolttól, nem engedték repülni, és kirakat-asztronautát faragtak belőle, de legjobban egy második űrrepülés hiányzott neki. Azóta rengeteg helyen tartott előadást és élménybeszámolót az egész országban. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és napjainkban is részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Sulyok Attiláné

Források: hvg.hu, origo.hu, life.hu, wikipedia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

 

2018.05.26