254

Az újraálmodott Róma

Kiállítás nyílt a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban

az-ujraalmodott-roma

A Mátyás király emlékév egyik impozáns programjaként a Győri Corvinához kerülhetnek közelebb az érdeklődők Az újraálmodott Róma című kiállításon, mely a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban nyílt meg május 18-án. A tárlaton az eredeti Corvina mellett Piranesi metszeteit és Szabó Béla fotóit is meg lehet csodálni a következő hónapokban. Flavius Blondus itáliai humanista az örök várost mutatja be Roma Instaurata című munkájában, amely sokak örömére magyar nyelven, hasonmás kiadásban is elérhetővé vált.

A kiállítás nyitányaként Kátai Zoltán énekmondó idézte meg Mátyás udvarának hangulatát lantjátékával. Majd dr. Cseh Sándor vezette be a programot. Szerencsésnek nevezte a magyar nemzetet, hiszen van kikre visszaemlékeznünk. Mátyás király mellett Szent Lászlót emelte ki, aki szorosan kapcsolódik Győrhöz. Éppen 2017 volt a lovagkirálynak szentelt emlékév.

A Győri Corvinát fókuszába helyező kiállítás nagyszerű lehetőség, hogy közelebb kerüljünk Mátyás király humanista szellemiséghez. Dr. Veres András megyéspüspök szerint a Győrben őrzött értékek bemutatják a korabeli keresztény kultúrát, és segítenek megtapasztalni az akkori lelkiséget. Mátyástól mint uralkodótól többek között azt tanulhatjuk, hogy a békéért tenni kell. A törökökkel szembeszálló király példája fontos történelmi üzenet a ma emberének.

A kiállításról, amely főhajtás főként Mátyás király és Flavius Blondus előtt, Tolnay Imre képzőművész beszélt. Arra a kérdésre, hogy mit adhat a reneszánszban újjászületett ókor, a máig ható szellemi, spirituális energiákat és az egyetemes építészeti, képzőművészeti örökséget emelte ki. Hozzátette, újjászületni csak a régmúlt értékeiben alámerülve lehet. Erre nyújt lehetőséget a tárlat, mely tisztelgés az örök város, Roma Eterna előtt is.

A Győri Corvina 2005 óta az UNESCO szellemi és kulturális világörökségének a része. Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója a szerzőjéről, Flavius Blondusról elmondta, hogy végigjárta egész Itáliát, megfordult többek között Cosimo Medici udvarában is. Az itáliai humanista, történetíró és földrajztudós jól ismerte Rómát, és több feltárásra is megbízást kapott. Majd megírta a római régészet alapművét, melyet az örök város rajongójának, Mátyás királynak szánt. A Firenzében készült díszes iniciálékkal ellátott kódex később nyomtatásban is megjelent, első alkalommal 1471-ben, Velencében.

A magyar hasonmás kiadásról a Pytheas Kiadó vezetője, Kelemen Eörs beszélt. A fordítás Zsupán Edina munkája. A kötetet Póczy Klára régész írása egészíti ki, amely segít az antik világban eligazodnunk. A kiadvány a digitalizált kódexet tartalmazó DVD-t, Piranesi 1700-as években készült metszeteit és Szabó Béla fényképeit is magában foglalja.

Sétáljunk végig képzeletben Flavius Blondus (1392–1463) pápai titkárral a XIV. századi Róma utcáin, nézzük végig vele együtt az egykori antik világ pompás épületeit, melyek közül ekkorra már sok az enyészeté lett; az ókori fórumot disznók és elvadult növényzet népesítették be. Ismerjük meg az Európa-szerte híres humanista elbeszéléséből az örök várost.(Forrás: konyvmanufaktura.hu)

A Roma Instaurata – Az újraálmodott Róma (Zsupán Edina fordításában) az európai kultúrtörténet egyik különlegessége. Flavius Blondus-nak is köszönhető, hogy az ókori romok Európában az érdeklődés középpontjába kerültek.

A kiállításon a Győri Corvina mellett Giovanni Battista Piranesi metszetei láthatók, melyeken diadalívek, csodás épületek sorakoznak. Cestius piramisa, a Colosseum, a Capitolium és a Pantheon mellett például a Via Appia restaurálási elképzelése is megtekinthető. A rajzművész, építész munkái előtt időzve képzeletben egy teljesen más korszakba léphetünk át.

A különleges tárlatot Szabó Béla varázslatos hangulatú fényképei teljesítik ki, melyeken az örök város látható a jelen időben, de az időtlenséget idéző megvilágításban. Róma ma is várja rajongóit, s a kiállítást végigjárva bizonyára sokakban felébred majd az utazás vágya.

Szabados Éva
Fotók: Vas Balázs

2018.05.22
79