Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója vetített képes előadásában részleteket villantott fel az egykor önálló település múltjából, majd hozzá kapcsolódóan a városunkkal való egyesülés utáni történésekről adott ízelítőt. Térképeken láthattuk a változásokat: Győr mellett egykor több olyan település terült el, melyek ma már nem léteznek.  Mivel a városmagban kezdetben nem telepedhettek meg a katolikusokon kívül más felekezetek, ezek mind kívül kaptak letelepedési lehetőséget.

Történelmi források igazolják, hogy maga Révfalu településként már a kora középkorban is létezett. A Győrrel való egyesülés a megye és a város közti konfliktusok mentén zajlott le, parlamenti határozattal. A megye nem akart lemondani az innen származó adóbevételekből, de az egyesülésnél a községi önkormányzat is kemény feltételeket szabott: a vámjövedelmek feletti rendelkezés, hidak építése. 

Egyesülésük 1905-ben történt meg. Győr, az egykori kereskedőváros arculatot váltott: indusztrializálódott, növekedett a lakosság, sokan Révfaluban telepedtek le. Bár a virágzó gabonakereskedelem a múlt ködébe veszett, az állatkereskedelem virágzott – ötvenezer disznó hízott, volt olyan időszak, amikor több sertést tartottak számon, mint városi lakost. Fontos esemény volt a révfalui Duna-vashíd építése, előtte csak fahidak jelentettek közöttük kapcsolatot.

A második világháborúban tetemes károkat szenvedett városunk, s közte révfalu is: a hidak a Dunába merültek, az amerikai stratégiai bombázók súlyos ember- és anyagáldozatokkal jártak (összesen nagyjából hétszázan vesztették életüket). Szerencsére sem a Budai út víztornyát, sem pedig a révfaluit nem sikerült lerombolni, bár szabályosan körbebombázták őket. A város azonban élni akart, főnixként született újjá romjaiból. Révfalu is megújult, számottevően gyarapodott (pl. Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, ma Széchenyi István Egyetem).

Bana József még számos érdekes adalékot osztott meg hallgatóságával: hogyan nyerte el Győr a szabad királyi városi rangot, s ebben milyen elévülhetetlen érdemei vannak a győri polgárságnak; beszélt Poeltenberg Ernőnek, a későbbi aradi vértanúnak városunkhoz fűződő tetteiről, akinek itt volt alakulata: megmentett egy bencés szerzetest a halálbüntetéstől, milyen intézkedést foganatosított a katonák és kéjnőik által terjesztett bujakórral kapcsolatban; de szó esett „Mária főhadnagy” győri vonatkozásairól is.

Ahhoz, hogy Győr megyei jogú városi rangot kaphasson, lélekszámának el kellet érnie a százezer főt, így olyan községeket csatoltak ide, akik ténylegesen nem váltak a város részévé (csak később). Humoros volt Győrújfalu elöljáróságának álláspontja: csatlakozunk, de a város változtassa a nevét Újfaluvá.

A tárgyalt városrész nevezetes épületeit külön kiemelte az előadó: a katolikus templomot, a Tulipános Iskolát, amely egykor Németh László János költő nevét viselte. Sor került az említett személy politikai „meghatározására”: az előadó polgári baloldalinak, nem pedig kommunistának tartja. Fontos létesítmény volt a Csermák-féle gyár, valamint az egykori községháza. Az előadó személyében is szorosan kötődik a városrészhez, nagyszüleinek ottani háza gyakori tartózkodási helyét képezte.

Bana Józseftől Kozma Endre, a Régi Győr Facebook-közösség vezetője vette át a stafétabotot a révfalui kalauzolásban. Régi fotók tárták fel a település egykori utcáit. Mivel a közönség egy része „bennszülött” volt, hasznos észrevételekkel, kiegészítésekkel járultak hozzá az előadáshoz, így szabályos interaktív viszony jött létre előadó és a közönség között. A bemutatott képek sokak házát, vagy egykori ismerősük, szomszédjuk lakását juttatták eszükbe, sokan sajnálták a történelmi értékű kastélyok, villák lebontását.

Szó esett a gátépítésről, mely arra hivatott, hogy elejét vegye az 1954-eshez hasonló árvízkatasztrófáknak, melyről megrázó képeket láthattunk, egyben csodálhattuk az emberi összefogás erejét.

A korok, korszellemek változásának köszönhető az utcanevek lecserélése. Láthattuk, az egykor beépítetlen területeken hogyan nőnek ki új épületek, nyomon követhettük a főiskola alapkőletételétől az épület felhúzásáig tartó időszakot, láthattuk az idősotthon építésének folyamatát, s egy kicsit a mába is bepillanthattunk. Egyszerre jellemzi megszakítottság és kontinuitás a településrészt, mely a képek alapján remekül nyomon követhető volt.

Csiszár Antal
Képek: Régi Győr

Fotógaléria: Adalékok, legendák, ínyencségek Révfalu történetéhez

A Régi Győr Facebook-közösség képei. Az árvizes (1954) fotókat Hauch János készítette

11 kép