293

Palántás május


panatas-majus

Május a megkésett, a sok eső miatt elhalasztott kukorica- vagy krumpliültetés és a palántázás hónapja is. Az a hónap, amikor már biztos lehet a teheneknek „nyerset”, friss füvet kaszálni, a disznóknak zsenge csalánt szedni, és ki lehet már rakni a konyhakertbe a palántákat is.

A palánták neveléséhez régen már a tél, február végén hozzáfogtak a gazdaasszonyok. Mindenekelőtt jó, fekete földet kerestek. Ezt a vakondtúrásokból és/vagy a trágyadomb melletti humuszból nyerték. Amit aztán gondosan átnéztek (voltak, akik le is forrázták), nehogy féreg, kártevő maradjon benne. Aztán a kis, az ablakpárkányra méretezett faládákba elvetették a tavalyi termésből kiválogatott és megszárított paprika- és paradicsommagvakat. Amik a benti meleg, az öntözés és a napfény hatására hamar kibújtak a földből, és gyorsan fejlődtek. Az egyéb palántázást igénylő növények (pl.: káposzták, karfiolok) palántáit sokszor helyben, a kiskertben nevelték, és onnan ültették szét. A kiültetésnél figyeltek a „vetésforgóra” is, pont a kártevők miatt évről évre más helyre kerültek a növények. A kis, gyámoltalan palántákat azután rendszeresen öntözték, ha késői fagy jelentkezett, akkor éjszakára rossz ruhákkal le is takarták.

panatas-majusEgy múzeumba került palántázó fa (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

A május, pontosabban az április vége, a 24-ére eső Szent György nap hagyományosan benépesítette a közlegelőket is. A hegyekben ilyenkor hajtották fel az állatokat a hegyi szállásokra, ahol aztán felügyelettel egészen a szeptember 29-ére eső Szent Mihály napjáig tartózkodtak. A teheneket, juhokat ott helyben ellették, fejték, a pásztorszállásokon készítették a túrót és a sajtokat. Síkvidéken minden községnek volt közös legelője, ahová ki lehetett reggeltől estig hajtani az állatokat. Itt a felügyeletüket általában a család elaggott, más munkára már nem alkalmas felnőttjeivel, vagy éppen a gyerekekkel oldatták meg. Az is előfordulhatott, hogy a közösség egy embert bízott meg fizetségért ezzel a feladattal, vagy sorban vették a falu házait, és mindenkire jutott néhány nap állatfelügyelet.

panatas-majusVásárhelyi konyhakert gazdájával (Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára CC BY-NC-ND)

Katolikus vidékeken május a Szűzanya hónapja is, ezért az asszonyok és a vallásosabb férfiak is eljártak a májusi litániákra, a napi munka végeztével pedig elimádkozta a Szentolvasót, az „örvendetes rózsafűzért”, vagy a loretói litániát a család.

Címlapkép: Nagyüzemi palántázás (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.05.09